Magyarországon bányászati tevékenységet végezni csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.), a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) és más kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint szabad. A bányászati tevékenység [Bt. 49. § 4. pont] engedélyköteles tevékenység.
Ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését – a Bt. 23. § (2) bekezdése alapján - a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv [Bt. 27. §] jóváhagyásával engedélyezi. A meddőhányóból történő ásványi nyersanyag kitermelésre a külfejtéssel történő kitermelés szabályait kell alkalmazni.
Bányászati tevékenységet csak jóváhagyott műszaki üzemi terv birtokában szabad megkezdeni és az abban foglaltak szerint kell végezni.
A Vhr. 13. § (1) bekezdés előírása alapján a szöveges részből és tervtérképből álló műszaki üzemi tervnek a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét kell meghatároznia. A bányászati engedélyezési eljárásban szakhatóságként és a kormányhivatal által vizsgált szakkérdésekben közreműködő érintett hatóságokat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza.
A műszaki üzemi tervet úgy kell elkészíteni, hogy abból kiderüljön a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények teljesítése, valamint az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvása, a bányakárok, a környezeti-természeti károk megelőzése, illetve csökkentése, továbbá a tájrendezési feladatok teljesítése [Bt. 27. § (2)].
A műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelethez kell benyújtani. A műszaki üzemi terv a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét határozza meg [Vhr. 13. § (1)].
A bányavállalkozónak a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel, vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságának igazolása céljából a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelnie kell
a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodást,
b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát, vagy
c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozatot vagy jogerős bírósági ítéletet.
Az eljárásért a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet szerinti eljárási díjat kell fizetni.
A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására, az ezekkel egy időben vagy ezek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges részének tartalmaznia kell [Vhr. 13. § (3)]:
a) az előző műszaki üzemi terv teljesítésére vonatkozó beszámolót (az elvégzett kutatási, feltárási, kitermelési, tájrendezési feladatokról és a bányaüzem műszaki-biztonsági, továbbá munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés);
b) a tervidőszakra előirányzott bányászati tevékenységeket, a technológiai és biztonsági feltételeket, továbbá a tervtérképen lehatárolt bányaüzem meghatározását;
c) a feladatok teljesítéséhez szükséges bányaterületek (telepek) megnevezését, az igénybevételre tervezett külszíni területek tulajdonjogi (használati) helyzetének, továbbá a várható geológiai viszonyok és bányaveszélyek ismertetését;
d) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges kutatási munkák, valamint az új föld alatti és külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit;
e) a bányaművelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését és a műszaki felügyeleti ellenőrzések rendjét;
f) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének meghatározási módszerét és eszközrendszerét;
g) a fő bányaveszélyek, valamint a várható bányakárok megelőzésére, illetőleg csökkentésére szükséges műszaki intézkedéseket és az ütemezett tájrendezési feladatok
végrehajtásának részletes leírását;
h) az ásványvagyon-gazdálkodási jellemzőket
ha) az ásványvagyon mennyiségi és minőségi paramétereinek jobb megismerése érdekében tervezett kutatási (fúrási, vágathajtási) tevékenységet,
hb) a kitermeléssel érintett területen (térrészben) nyilvántartott ásványvagyonból visszahagyni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségét (ásványvagyon-veszteség) és
annak indokolását, valamint az ásványvagyon-veszteség optimalizálása érdekében tervezett intézkedéseket,
hc) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét érintő veszteséget (termelvény-veszteség) és annak indokolását;
i) a bányaművelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a hatások
megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét;
j) a föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében
ja) az égetéssel művelésbe vonni tervezett széntelep lehatárolását,
jb) az égetés leállíthatóságára vonatkozó műszaki intézkedések ismertetését,
jc) az égetés bányatelken kívülre történő áthúzódását megakadályozó műszaki intézkedések ismertetését,
jd) az igénybevett szén mennyiségének meghatározását;
k) a szénhidrogén feltárás, kitermelés és földgáztárolás esetében
ka) a telepenként kitermelni tervezett olaj, gáz, kondenzátum és víz, illetve a besajtolandó szénhidrogén és szén-dioxid gáz mennyiségét,
kb) a művelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését, a művelési tervekre való utalást,
kc) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges lemélyítendő kutak számát és tervezett helyét, a mező gyűjtési rendszerét,
valamint az új külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit,
kd) a tárgyidőszakban tervezett próbatermeltetéseket,
ke) a szénhidrogének feltárására és kitermelésére kijelölt bányatelekkel lehatárolt földtani közegben tervezett rétegrepesztések és egyéb kitermelést serkentő
besajtolások tervét, az alkalmazni tervezett folyadék jellemzőinek ismertetését (összetétel, mennyiség);
l) az esetleges régészeti feltárás ütemezését, módszerét, a feltárást követően bolygatatlanul maradó régészeti lelőhelyrészlet megőrzésére tett intézkedéseket.
A műszaki üzemi terv intézkedéseit indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk időbeli és területi ütemezését. Ha a jóváhagyásra benyújtott műszaki üzemi terv ingatlan igénybevételi terve eltér a Vhr. 11/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ütemtervtől, úgy az érintett ingatlantulajdonosokat erről az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatni kell [Vhr. 14. § (1)].
A tervtérkép tartalmi követelményeit a miniszter bányabiztonsági szabályzatban állapítja meg [Vhr. 13. § (7)]. A tervtérképekre a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 17. §, 23. § és 27. §-ai az irányadók.
A műszaki üzemi terv intézkedéseit indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk időbeli és területi ütemezését [Vhr. 14. § (1)].
A műszaki üzemi tervet a felelős műszaki vezetőnek ellen kell jegyeznie [Vhr. 29. § (5)].
Kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv - amennyiben a környezetvédelmi, egységes környezethasználati vagy környezetvédelmi működési engedély hatálya ennél nem rövidebb - mélyművelés, illetve kőolaj- és földgázbányászat esetében legfeljebb 5 év, míg külfejtések esetében legfeljebb 15 év időtartamra hagyható jóvá. A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni.
Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható [Vhr. 14. § (3)].
A műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően kell jóváhagyásra a bányafelügyelethez benyújtani. [Vhr. 14. § (4)].
A jóváhagyott műszaki üzemi terv módosítására kizárólag a bányafelügyelet jóváhagyásával kerülhet sor [Vhr. 15. §].
A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (a továbbiakban: tájrendezés) [Bt. 36. § (1)].
A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv, valamint a (4) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt [Bt. 36. § (2)].
A műszaki üzemi tervben [13. § (1) bekezdés] a tájrendezési feladatokat a tájrendezési előtervben foglaltakkal és a bányatelek megállapítása tárgyában hozott határozat előírásaival összhangban kell megtervezni. Ha a tájrendezési előtervben [Vhr. 11/A. § (6)-(9)] foglalt koncepció részben vagy egészben bármely körülmény megváltozása következtében már nem valósítható meg, a bányavállalkozó köteles a tájrendezési előterv módosítását kérelmezni, amelyre a műszaki üzemi terv jóváhagyása keretében kerülhet sor [Vhr. 22. § (1)].
A kitermelés befejezésére, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv végrehajtását, a tájrendezés befejezését a bányavállalkozó 30 napon belül köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bányabezárás és a tájrendezés végrehajtásáról és a bányászati tevékenység befejezéséről a bányafelügyelet határoz. E határozat véglegessé válását követően a bányatelek törléséről a bányafelügyelet határozatot hoz, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelek esetében a végleges határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból való törlése végett [Vhr. 22. § (4)].
