Bezárt bányászati hulladékkezelők

Az Európai Bizottság az ásványi nyersanyag kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK irányelvében (bányászati hulladék irányelv) előírta a tagállamoknak, hogy nyilvántartásba vegyék azokat a bezárt és elhagyott bányászati hulladékkezelő létesítményeket, amelyek jelentősen káros környezeti hatással bírnak, vagy közép- illetve rövidtávon belül komoly veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre. A létesítmények kockázat-felmérési eljáráson alapuló nyilvántartását 2012. május 1-jétől a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni. A bányászati hulladék irányelvet harmonizáló, a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe utalta a bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartásba vételét, a környezeti kockázati kiértékelést és a rangsorolást.

Az EU-s és a hazai jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) megbízására az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) közreműködésével 2012-re elkészítette a Magyarországon található, bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartását. A nyilvántartás frissítése azóta is folyamatos, a publikus információk a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) honlapján jelennek meg.

A hétköznapi szóhasználatban a bányászati hulladékkezelő létesítményeket meddőhányóknak nevezzük darabos anyag esetén, illetve zagytározóknak hívjuk finomszemcsés vagy folyékony anyag esetén.

Ezeknek az objektumoknak az anyagai a Föld mélyéről bányászati tevékenységnek, azaz kitermelésnek köszönhetően kerültek ki a felszínre, esetenként szennyezve a környezetet. Ezeket az objektumokat és a környezetüket is vizsgálni kell, meg kell határozni, mekkora kockázatot jelentenek a környezetre, s ahol szükséges, ott be kell avatkozni.

A feladat végrehajtásának kiinduló lépése a nyilvántartás felállításához szükséges alapadatok beszerzése volt. Ez tulajdonképpen az alap térbeli, földrajzi, környezeti és demográfiai adatok megszerzését és rendszerbe illesztését, valamint a bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények lehető legbővebb számbavételét és a térképi megjelenítéshez illetve a kockázat-felmérés elvégzéséhez szükséges jellemző adatainak összegyűjtését jelentette.

A kockázatfelmérés első fázisában használt előszűrési módszertan, az EU által kidolgozott iránymutatás szerint (Stanley et al. 2011), az eleve ismert veszélyeztetés figyelembevételével, a forrás, útvonal és receptor tényezők vizsgálatán alapult. A forrás vizsgálata az adott objektum, létesítmény jellemzőinek (anyagtartalom, műszaki stabilitás), a szállítási útvonal a kiszabaduló anyagok terjedési, elhordási lehetőségeinek, a receptor pedig, a lehetséges hatásnak kitett érzékeny elemek (az emberek, a vizek, a természetvédelmi területek és a mezőgazdaság) veszélyeztetettségének értékelésével történik. A környezeti kockázati kiértékelésnél „elővigyázatossági alapelv” a legfontosabb szempont. E szerint, ha bizonytalanság merül fel az adatban, vagy az objektum kockázati besorolásával kapcsolatban, akkor elővigyázatosságból inkább kockázatosnak kell tekinteni az objektumot és további vizsgálatra jelölni.

Az előszűrésen átesett létesítmények esetében el kellett végezni a szűrést, az ún. kockázati rangsorolást. A kockázati rangsorolásra — jelenleg — nincsen európai szinten harmonizált előírás, az a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az általunk (Jordán 2011) kidolgozott szűrés során, a létesítmények rangsorolása a rekultiváció megtörténtének, annak mértékének és eredményének meghatározásával, továbbá a létesítmény méretének és a létesítmény alatti térszín dőlésszögének figyelembevételével történt, ez adta meg a rangsorolási kód értékét, azaz a létesítmények kockázati rangsorát.

A szűréseket kiterjesztettük az inert bányászati hulladékokra is. Ebben az esetben anyagtartalomból származó veszélyesség gyakorlatilag nincs, de a bányászati hulladékok fizikai paraméterei (pl. szemcseméret), vagy a bányászati hulladékkezelő létesítmény mérete, elhelyezkedése és geometriája szintén esetenként veszélyt jelenthetnek a közvetlen környezetükre. Így az inert hulladékokat érdemes külön kezelni, de ugyanazokkal a szűrési és rangsorolási eljárásokkal érdemes vizsgálni, hogy a közvetlen környezetre milyen veszélyeket jelenthet.

A megjelenítés érdekében a kockázati besorolást egyszerűsítettük, a rekultiváció megléte vagy hiánya, és az objektum mérete alapján. Négy csoportot alkottunk külön a zagytározókra és a meddőhányókra, amit színes megjelenítéssel kiemeltünk (lásd táblázat). Néhány előszűrési és szűrési paramétert, az objektumok attribútumaiként, lekérdezhetővé tettük az internetes megjelenítésben.

A magyarországi bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartását és a környezeti kockázati értékelést részletesebben bemutató összefoglaló az alábbi linken érhető el (összefoglaló jelentés).

Hivatkozások

Stanley G., Jordán Gy., Hámor T., Sponar M. (2011): 
Útmutató a Bezárt Bányászati Hulladékkezelő Létesítmények Felmérésének Kockázat alapú előminősítési Rendszeréhez a 2006/21/EK Irányelv 20-as cikke alapján, Kézirat, MBFSZ Adattár

Jordán Gy. (2011): 
Módszertan javaslat a bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények kockázati rangsorolására — a szűrésre, Kézirat, MBFSZ Adattár

Nyilvántartás és megjelenítés

A különféle tájsebek, bányák, meddőhányók és zagytározók egységesített adatrendszere 16 451 objektumot tartalmaz. Ennek csak töredék része, körülbelül 1 689 objektum az, ami bezárt bányászati hulladékkezelő, azaz meddőhányó és zagytározó, ebből 1027 objektum esetében pontos helymeghatározás történt 10000-es topográfiai térképek, „Google Earth” illetve terepbejárás alapján. Az anyagtartalom alapján 508 objektum tekinthető lehetséges kockázatúnak, azaz az ott tárolt anyag minősége miatt önmagában nem tekinthető semleges hatásúnak, sőt akár toxikus is lehet az élő szervezetekre. Ezekre az objektumokra elvégeztük a kockázati előszűrést és 44 objektum esetében nincs szükség további vizsgálatra. A szűréshez, a hulladékkezelő állapotának megítéléséhez, 106 esetben álltak rendelkezésre információk a terület rekultivációjáról, a többi objektumnál nincs információnk a rekultivációról. Az így fennmaradt objektumok jelentős része történelmi örökség, azaz évtizedekkel ezelőtt bezárt létesítmény, ahol káros környezeti hatást nem észleltek.

A mellékelt linken az előszűrésen (szürke ponttal) és szűrésen átment (különböző színes pontokkal jelölve) bányászati hulladékkezelő objektumokat mutatjuk be. A színkódolás a szűrési paraméterek alapján végzett kockázati csoportosítás eredménye. A színkódon túl, az objektumra kattintással, az előszűrés eredménye és a szűrési kérdésekre adott válaszok is megjelennek.

Attribútum ismertető

1) AZONOSÍTÓK:

NÉV: Az objektum rövid, informatív neve, ami utalhat a helyére és a jellegére, illetve a kitermelt anyagra is.

TELEPÜLÉS: Az objektum közelében lévő település;

AZONOSÍTÓ: Az objektum egyedi, alfanumerikus azonosítója;

EOVX, EOVY: Az objektumok magyarországi Egységes Országos vetületi rendszerben megadott földrajzi koordinátája. A térbeli objektumok súlyponti koordinátája;

2) AZ ELŐSZŰRÉS EREDMÉNYE:

VIZSGÁLANDÓ?

  • Igen, ha esetleges anyag-, vagy stabilitásveszély mellett elterjedés veszély és veszélyeztetettség (azaz felvevő közeg) is van az objektum környezetében.
  • NA, ha hiányzanak adatok a megítéléshez, az elővigyázatossági elv alapján az „Igen” válasznak felel meg.
  • Nem, ha nincs sem anyag, sem stabilitásveszély, vagy ha ezek a veszélyek fennállnak, de nincs meg a lehetősége a szennyeződés elterjedésének.

Az előszűrési paraméterek alapján az objektum megítélése, a válasz szempontjából tehát kétféle lehet, további vizsgálat nem szükséges, illetve szükséges, a meglévő paraméterek miatt, vagy azért, mert nincs elegendő információ a veszélyesség megítéléshez (elővigyázatossági alapelv). Amennyiben az utolsó kérdésre igen a válasz, akkor tovább kell lépni a szűréshez.

3) A SZŰRÉS EREDMÉNYE:

REKULTIVÁLT? Megtörtént-e a bányászati hulladékkezelő objektumok rekultivációja?

  • Igen a válasz, ha történt bármilyen rekultiváció.
  • NA, nincs adat.
  • Nem a válasz, ha érintetlen a hulladékkezelő.

TELJES? A teljes objektumon megtörtént-e a rekultiváció, vagy csak részleges volt?

  • Igen a válasz, ha az egész területre vonatkozott.
  • NA, nincs adat.
  • Nem a válasz, ha nem az egész területre vonatkozott, vagy a zagytározó/meddőhányó területén vannak még rekultiválatlan (esetleg működő) kazetták.

SIKERES? A kérdés a rekultivált objektumrészek esetében arra vonatkozik, hogy milyen eredménnyel zárult a rekultiváció, sikeres volt-e?

  • Igen, ha nem kell hozzányúlni.
  • NA, nincs adat.
  • Nem, ha már nincs meg, vagy ha újra rekultiválni kell.

TERÜLET: A bányászati hulladékkezelő objektum területe az archív adattári adatok, vagy topográfiai térképek, távérzékelési felvételek alapján. Minél nagyobb az objektum, annál nagyobb mennyiségű szennyező anyaggal kell számolni.

DŐLÉS: Az objektum környezetének térszín-dőlése. A szennyeződés elterjedésével összefüggő paraméter, minél meredekebb, annál veszélyesebb.

BESOROLÁS: Az anyagtartalom mellett a műszaki stabilitás igen fontos szempont, különösen a zagytározók esetében, ezért javasolt az összes bányászati zagytározó magas kockázati besorolása, függetlenül az anyagtartalomtól. Egy gátszakadás, a híg zagy kiáramlása emberéletet követelhet, vagy súlyos sérülést okozhat. 
Az objektumok besorolásakor, külön a zagytározókra és külön a meddőhányókra, a következő csoportosítást és megjelenítést alkalmaztuk:

ZAGYTÁROZÓ KOCKÁZATI BESOROLÁS MEDDŐHÁNYÓ
Z-1 Nagy kiterjedésű, rekultiválatlan M-1
Z-2 Kis kiterjedésű, rekultiválatlan M-2
Z-3 Nagy kiterjedésű, rekultivált M-3
Z-4 Kis kiterjedésű, rekultivált M-4
NA Adathiány miatt nem sorolható be NA

Megjelenítés

Az objektumok „Google Earth” segítségével (annak telepítése után) térképen, a publikus paraméterekkel együtt megtekinthetők a következő állományok letöltése után!
(A Google Earth felületén az objektumra kattintva megjelenik az adott létesítmény attribútum táblája a fentebb ismertetett paraméterekkel.)

Kép
""
Google Earth felület