1.) Mi a célkitermelőhely?
Ahhoz, hogy a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztését hazánkban meg lehessen gyorsítani, valamint ahhoz, hogy Magyarország az Európai Unió tagországává válva valóban szerves része legyen - éppen a közlekedés "érhálózatán" keresztül - az európai közösségnek, meg kellett teremteni azokat az eszközöket, amelyekkel a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése mielőbb megvalósítható.
Egyik ilyen eszköz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. számú törvény
(a továbbiakban: Aptv.) által nevesített ' célkitermelőhely '.
Célkitermelőhelyen kizárólag az Aptv. mellékletében nevesített gyorsforgalmi utak földműveinek (töltéseinek) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve ezek változatait és keverékeit is - kitermelése végezhető. Más ásványi nyersanyag kitermelésére célkitermelőhely nem létesíthető.
A célkitermelőhelyről kitermelt ásványi nyersanyag tekintetében tulajdonosváltozás nincs, az anyag változatlanul az állam tulajdonában marad kereskedelmi forgalomba nem hozható. A kitermeléssel kapcsolatos költségek tekintetében az építtetőnek és a tényleges kitermelőnek egymással külön kell megállapodniuk.
A célkitermelőhelyekkel érintett felszíni ingatlanok igénybevételének jogi szabályozását a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ide vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
A tevékenységgel okozott károk esetében az azonnali, feltétlen és teljes kártalanításhoz a szigorúbb, a veszélyes üzemi felelősséget figyelembe vevő bányakár szabályait kell alkalmazni.
A cél-kitermelőhely megszüntetésekor az érintett területet, amelynek használhatósága korlátozott vagy megszűnt, az eredeti rendeltetésnek megfelelően újra használható állapotba kell hozni, vagy - amennyiben az nem lehetséges - a jóváhagyott módon, tájba illeszkedően rendezni kell. E felelőssége az engedélyesnek másra át nem ruházható, harmadik személy felelősségét kizáró.
2.) Hol létesíthető célkitermelőhely?
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (6) bekezdés b)-c) pontja alapján kiadott rendeletben vagy a jogerős építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelő hely létesíthető [Aptv. 17/A. § (1) bekezdés]
A célkitermelőhelyet úgy kell kialakítani, hogy annak művelési mélysége legfeljebb egy méterre közelítse meg a megelőző 20 év átlagából számított maximális talajvízszintet [Aptv. 17/C. § (4) bekezdés].
Célkitermelőhely létesítése nem engedélyezhető külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén, védett természeti területeken és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken [Aptv. 17/C. § (3) bekezdés].
3.) Ki és hogyan létesíthet célkitermelőhelyet?
A célkitermelőhely létesítését az építtető vagy a gyorsforgalmi út megépítése tekintetében az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv [Aptv. 17/C. § (2) bekezdése] jóváhagyásával engedélyezi [Aptv. 17/B. § (1) bekezdés].
Az engedélyes a továbbiakban - az egyéb, jogszabályban, vagy szerződésben meghatározott feltételek keretei között - szabadon dönthet arról, hogy a cél-kitermelőhely létesítésével, üzemeltetésével, megszüntetésével összefüggő tevékenységet maga végzi, vagy azzal más vállalkozót bíz meg. A tevékenység végzésének mindkét esetben feltétele, hogy a tevékenység végzőjének rendelkeznie kell a jogszabályban, a tevékenység végzésére előírt személyi és tárgyi feltételekkel.
A célkitermelőhely engedélyezés eljárás díj köteles, amit a kérelmezőnek a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet szerint kell megfizetnie.
A kérelemnek tartalmaznia kell az Aptv. 17/B. § (2) bekezdésben felsoroltakat
A kérelemhez mellékelni kell a komplex műveleti tervet.
4.) Mi a komplex műveleti terv és mit kell tartalmaznia?
A komplex műveleti terv a célkitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó tervezett tevékenységeket határozza meg.
A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű termőföldek megóvását, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését.
A terv műszaki leírásból, térképi dokumentációból és mellékletekből áll.
A műszaki leírás tartalmi követelményeit az Aptv. 17/B. § (4) bekezdés, míg a térképi dokumentációnak tartalmi követelményeit az Aptv. 17/ B. § (5) és (6) bekezdés sorolja fel.
A komplex műveleti tervhez mellékelni kell:
- termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező jogerős ingatlanügyi hatósági határozatot, az út megépítésére vonatkozó jogerős építési engedélyt.
5.) Milyen speciális szempontjai vannak a célkitermelőhelyek létesítésének, üzemeltetésének illetve megszüntetésének?
A célkitermelőhely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.
Abban az esetben, ha a célkitermelőhely területén végzett munkák során olyan természeti, környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, a bányafelügyelet a célkitermelőhelyet hivatalból módosítja.
A célkitermelőhelyet úgy kell kialakítani, hogy annak művelési mélysége legfeljebb egy méterre közelítse meg a megelőző 20 év átlagából számított maximális talajvízszintet.
Az célkitermelőhelyek létesítésével, üzemeltetésével, bezárásával kapcsolatosan végzett tevékenységek tekintetében a bányafelügyelet a bányászatról szóló 1993 évi XLVIII. törvény (Bt.) 43. § (3) bekezdésében meghatározott hatósági felügyeleti feladatokat lát el.
A célkitermelőhely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevétele, használata, illetve hasznosítása érdekében annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) - az igénybevételre, a használatra, illetve a hasznosításra, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő - megállapodást kell kötni azzal , hogy az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk bányakárnak minősülnek, megtérítése vonatkozásában a Bt. 37. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
6.) Hogyan történik a célkitermelőhely engedélyezése?
A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését. A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá [Aptv. 17/C. § (2) bekezdés].
A célkitermelőhelyen folytatott tevékenység hatósági felügyeletét (építéshatósági, építés-felügyelet, munkavédelmi, műszaki-biztonsági és piac-felügyeleti) a bányafelügyelet látja el. (Bt. 43. § (3) bekezdés)
7.) Hogyan kell felhagyni a célkitermelőhelyet?
A célkitermelőhely engedélyese köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a komplex műveleti tervnek megfelelően helyreállítani és ezzel a területet az eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosításra alkalmassá tenni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani [Aptv. 17/D. § (4) bekezdés].
