1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos építmények:
1.1. Kutatóépítmények:
1.1.1. 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,
1.1.2. 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna,
1.1.3. 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok,
1.1.4. kutatótáró.
1.2. A külszíni bányászat építményei:
1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény,
1.2.2. személyszállításra szolgáló építmény,
1.2.3. külszíni bányavasút.
1.3. Földalatti bányászat építményei:
1.3.1. külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),
1.3.2. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,
1.3.3. személyszállításra szolgáló építmény,
1.3.4. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,
1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás,
1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút,
1.3.7. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló helyhez kötött építmény.
2. Kőolaj- és földgázbányászati építmények:
2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,
2.2. kőolaj- és földgázbányászati célú kút és kútkörzet,
2.3. kőolaj- és földgázbányászati célú mezőbeni csővezeték az átkötő vezetékekkel és a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó- és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás,
2.4. kőolaj- és földgáz továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tételére szolgáló technológiai építmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,
2.5. szénhidrogén szállítóvezeték és azok alkotórészei, valamint tartozékai,
2.6. földalatti gáztároló földalatti és külszíni építményei,
2.7. kőolaj- és földgázkitermelő mobil építmény.
3. Gázipari sajátos építmények:
3.1. földgáz-elosztó- és célvezeték, valamint tartozékai,
3.2. propán-bután töltő és tároló telep technológiai egységeivel,
3.3. a propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történő betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel,
3.4. az egyéb gázok és gáztermékek vezetékei.
4. Egyéb sajátos építmények:
4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével,
4.2. az 1.1. pont szerinti kutatóépítmény, amely
4.2.1. földtani kutatást szolgálja,
4.2.2. a radioaktívhulladék-tároló telephely földtani alkalmasságának igazolását szolgálja, vagy
4.2.3. nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges, és amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott,
4.3. polgári felhasználású robbanóanyag raktára,
4.4. építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény,
4.5. szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték-hálózat és ennek tartozékai,
4.6. a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével.
4.7. a föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.
A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt létesítmények vonatkozásában a bányafelügyelet építési és bontási engedélye - kérelem esetén - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben meghatározott műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárása keretében is megszerezhető. Ebben az esetben, az eljárásban a rendelet előírásait is alkalmazni kell.
A bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek
1. Az Éhr. 33. § (1) bekezdés alapján bejelentéshez kötött építési tevékenységek
1.1. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban használt technológiai építményi csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek szállítóvezetékeinek és ezek tartozékainak a meglévő biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő kiváltása, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír.
1.2. A 400 méter mélységet meg nem haladó mélyfúrás, az 5 méter mélységet meg nem haladó kutatóakna és a 2 méter mélységet meg nem haladó kutatóárok létesítése, ha
1.2.1. a szilárdásvány bányászat és a földtani kutatás területén a kutatást a hatóság engedélyezte, vagy
1.2.2. nukleáris létesítmény esetén a telephely vizsgálati és értékelési programot a hatóság engedélyezte, vagy a telephely vizsgálati és értékelési programhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági, és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott, vagy
1.2.3. a radioaktívhulladék-tároló és radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének telephely kutatási keretprogramját a hatóság engedélyezte.
1.3. A földtani és ásványi nyersanyagkutató mélyfúrások, kutatóaknák, kutatóárkok bontása, felszámolása, tömedékelése amennyiben azok nem harántoltak szénhidrogén tároló réteget, egyéb gáztároló réteget vagy radioaktív érctestet.
1.4. Gázelosztó-vezeték egyszeri, legfeljebb 100 méterrel történő – nem leágazásnak minősülő – meghosszabbítása.
1.5. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban, szállításban használt technológiai rendszeren történő olyan felújítás, átalakítás, módosítás, amely a rendszer rendeltetésszerű működésében változással nem jár, annak a folyamatokra hatása nincs, a rendszer biztonsági szintje nem csökken és a használatba vételi engedélyben rögzített területen belül megvalósíthatók.
2. Az Éhr. 34. § alapján összevont bejelentéshez kötött építési tevékenység:
2.1. A kisnyomású gázelosztó-vezeték belterületen történő építése.
2.2. Üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó új, egy ingatlan gázellátását biztosító leágazás építése, annak nyomásfokozatától függetlenül.
2.3. Nyomásszabályozó állomások főelemeinek – fő gázáramlásba épített elzáró szerelvények, nyomásszabályozó berendezés és tartozékai, biztonsági lefúvató és gyorszár – cseréje, ha az új elem az eredetivel megegyező funkciójú, nyomásfokozatú, illetve teljesítményű.
A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyei:
a) az elvi építési engedély,
b) az építési engedély,
c) a használatbavételi engedély,
d) a fennmaradási engedély,
e) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és
f) a bontási engedély.
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az építtető a 4. melléklet szerinti adattartalmú, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon írásban terjesztheti elő a Kormányhivatalhoz. Több Kormányhivatal illetékességi területét érintő létesítmény engedélyezési ügyében az eljáró Kormányhivatalt az MBFH elnöke jelöli ki.
A kérelemhez csatolni kell:
a) a tervezett építési munkának az V. Fejezetben meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját 2 példányban,
b) a tervező 8. § szerinti nyilatkozatát,
c) ha rendelkezésre áll, a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását a hozzá tartozó, záradékolt műszaki dokumentációval együtt,
d) az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével az építési jogosultság 6. § szerinti igazolását tartalmazó okiratot.
(2) Az eljárásban közreműködő szakhatóság megkereséséhez az 5. mellékletben felsorolt dokumentációkat kell csatolni az érintett szakhatóságok számától függően 1-1 példányban.
Az építésügyi hatósági engedély hatálya
A jogerős és végrehajtható elvi építési engedély egy évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg. A jogerős és végrehajtható építési, bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig hatályos. A jogerős és végrehajtható használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos.
Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül
a) az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát a (4) bekezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy
b) az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.
A bontási engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül
a) az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát a (4) bekezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy
b) az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül nem fejezték be.
A bányafelügyelet, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, az építési, a rendeltetés megváltoztatására irányuló vagy a bontási engedélyt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy évvel meghosszabbítja, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik. Az engedély több alkalommal is meghosszabbítható, de a hosszabbítások együttes időtartama a tíz évet nem haladhatja meg.
Engedélytől eltérés, az engedély módosítása
Éhr. 32. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyben és az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációban foglaltaktól való eltéréshez a bányafelügyelet engedélye szükséges, ha az eltérés
a) megváltoztatja a sajátos építmény rendeltetési célra való alkalmasságát, vagy biztonsági szintjét kedvezőtlenül befolyásolja,
b) megváltoztatja a sajátos építmény befogadó vagy teljesítő képességét vagy geometriai paramétereit, vagy
c) a nyomvonalas sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét megváltoztatja, és emiatt új ügyfél, szakhatóság, közösségi szolgáltató bevonása szükséges az eljárásba.
(2) Az engedély módosítása iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően
a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,
b) módosított műszaki tervrészletet, és
c) a műszaki leírás változása esetén módosított műszaki leírást
kell mellékelni az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti példányban.
(3) A bányafelügyelet teljes körű műszaki tervdokumentáció elkészítésére kötelezheti az építtetőt, ha a tervezett módosítás az engedélyezett műszaki tervdokumentáció több részletére terjed ki.
Bejelentési eljárás
Éhr. 33. § (1) A 3. melléklet 1. pontjában meghatározott építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 10 nappal, a 6. melléklet szerinti adattartalommal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott építési tevékenység a bejelentés megtételétől számított egy évig folytatható.
(3) Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek az (1) bekezdésben meghatározott építési tevékenység befejezését.
Éhr. 34. § A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott építési tevékenység befejezését a 8. melléklet szerinti adattartalommal, összevontan, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell bejelenteni.
A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályaira a 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet vonatkozik.
