Tisztelt Ügyfeleink!
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 34/A. § (1) és (2) bekezdései alapján 2022. január 1-től a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (továbbiakban SZTFH) a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (továbbiakban MBFSZ) általános és egyetemes jogutódja, továbbá a bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként kijelölt kormányhivatalok jogutódja.
Az SZTFH hivatalos elektronikus elérhetősége a következő:
Teljes név: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
Rövid név: SZTFH
KRID: 469506375
IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJ, FELÜGYELETI DÍJ FIZETÉSE
A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró SZTFH által folytatott hatósági és szakhatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá a bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért fizetendő felügyeleti díjat 2022. január 1-től az SZTFH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00362887-00000000 számú fizetési számlájára kell befizetni.
BÁNYAJÁRADÉK FIZETÉSE
A bányajáradékot, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéket, a térítési díjat, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, az elmaradt bányajáradék pótlására fizetendő összeget, a kiegészítő bányajáradékot, valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat 2022. január 4-től a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú „Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla” elnevezésű számlára kell befizetni.
Bányajáradék
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 3. § (1) bekezdése szerint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A Bt. 20. § (1) bekezdése előírja, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.
A bányajáradék számításnak alapképlete:
Kitermelt mennyiség*fajlagos érték*bányajáradék mérték=bányajáradék érték
A bányajáradék fizetési kötelezettség mértékét a Bt. 20. §-a, a bányajáradék önbevallási és fizetési gyakoriságát a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) állapítja meg.
A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet-ben (továbbiakban Rendelet) foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni.
A Vhr. ásványi nyersanyagonként eltérő gyakoriságot állapít meg a bányajáradék önbevallására és fizetésére vonatkozóan, a Vhr. 4. § (5) bekezdése alapján kőolaj, földgáz esetében havonta, egyéb ásványi nyersanyag és kinyert geotermikus energia esetében negyedévente kell eleget tenni az előírt kötelezettségeknek. A Vhr. 4. § (4) bekezdése szerint önbevallást a kutatás során végzett kitermelés megkezdését, az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó vagy a külön jogszabály szerinti tevékenységet engedélyező határozat véglegessé válását követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési-kötelezettség nem keletkezett.
Az bányajáradék önbevallás tartalmát, a bányajáradék számításának módját a különböző ásványi nyersanyagok fajlagos értékét a Rendelet. és annak mellékletei határozzák meg.
A Bt. 20. § (8) bekezdése alapján a bányajáradék mértékét koncessziós szerződés alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter kitermelési helyenként állapítja meg.
A bányajáradék %-os mértékére vonatkozó részletes szabályokat a Bt. 20 §-a határozza meg, mely alapján az alábbi tevékenységek után kell bányajáradékot fizetni:
- a szilárd-ásvány bányászati;
- geotermikus energia hasznosítás;
- szénhidrogén-bányászati;
- különböző egyéb engedélyek (vízjogi, építési) alapján végzett tevékenységek.
Szilárdásvány bányászat
Szilárdásvány bányászatban a bányajáradék %-os mértéke alapján a Bt. 20 § (3) bekezdés f), g), h) pontjai szerinti 3 kategóriát különböztetünk meg:
- 5 % a bányajáradék mértéke az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében. Ebbe a kategóriába jellemzően a különböző építőipari, ásványbányászati nyersanyagok tartoznak.
- 0 % a bányajáradék mértéke kőszenek bányászata esetén.
- 2 % a bányajáradék mértéke egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében. Az adott kategóriába a külfejtéssel és mélyműveléssel termelt fémes ásványi nyersanyagok, ércek tartoznak.
Mindhárom kategória esetében a bányajáradék számításához szükséges nyersanyag fajlagos értékeket a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Geotermikus energia
Geotermikus energia kitermelés esetében a Bt. 20 § (7) bekezdése alapján 2 % a bányajáradék mértéke. A fajlagos értéket – Ft/GJ - ebben az esetben is a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A Bt. 20. § (6) bekezdése alapján nem kell bányajáradékot fizetni:
- a 30 oC-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után,
- a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után,
- a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának), továbbá a kísérőgázból kinyert szénhidrogénnek az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után (a gyógyászati célú hasznosítás gyógyvízzé minősített termálvíz esetében állhat fenn).
Szénhidrogén bányászat
Szénhidrogén bányászat esetében a bányajáradék mértékét elsősorban a kitermeléssel érintett szénhidrogén mező termelésbe állításának időpontja, illetve a mezőből kitermelt szénhidrogén mennyisége határozza meg. Ez alapján az alábbi - a Bt. 20 § (3) bekezdése szerinti - kategóriákat különböztetjük meg:
- a 2008. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében 16% a bányajáradék mértéke,
- az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezők esetében a Bt. 20 § (3) bekezdés b) pontja szerinti képlettel kell számolni a bányajáradék mértékét, amennyiben az így számított járadék mérték nem éri el a 12 %-ot a (3) bekezdés b) pont bb) alpont alapján a bányajáradék mértéke 12 %,
- a 2008. január 1. után termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a bányajáradék mértéke:
- 12%-a, ha a szénhidrogén mezőből a kitermelt földgáz mennyisége évente a 300 millió m3-t, kőolaj esetében az 50 kt-t nem haladja meg,
- 20%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége a 300 millió m3-nél nagyobb, de 500 millió m3-t nem haladja meg, kőolaj esetében 50 kt-nál nagyobb, de 200 kt-t nem haladja meg,
- 30%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége 500 millió m3-t meghaladja, kőolaj esetében 200 kt-t meghaladja,
- a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12%,
- magas inertgáz tartalmú földgáz (a kitermelt gázban a nem éghető komponensek aránya a 30 %-ot meghaladja) esetében a bányajáradék mértéke 8%,
- a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén esetében, továbbá a termálvízzel kitermelt kísérőgázból kinyert szénhidrogén hasznosítása esetében 2%-a,
- a bányajáradék mértéke 0% a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt szénhidrogén mennyisége után.
A bányajáradék mértékét szénhidrogének esetében befolyásolja a kőolaj és a földgáz világpiaci ára. A Bt. 20. § (4) bekezdése alapján ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, kőolaj esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés a) és c) pont szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a bányajáradék mértéke további 3-3- százalékponttal emelkedik.
Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított földgáz mezők vonatkozásban amennyiben a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a bányajáradék mértéke további 3-3- százalékponttal emelkedik.
Az 1998. január 1. után termelésbe állított földgáz mezők esetében ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L=Jalap x (PTTF - 18 EUR/MWh) x 3,2%, L: a bányajáradék növekedés százalékos mértéke (%); Jalap: a bányajáradék 20. § (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).
Szénhidrogének fajlagos értékét a Rendelet 1. számú mellékletében található képlet alapján kell meghatározni.
Szénhidrogének esetében a bányajáradék, a fajlagos érték és a felügyeleti díj számítás módosulására vonatkozó 2021. március 28-tól, illetve 2021. április 1-től hatályba lépő jogszabály változásokról, a változásokkal kapcsolatban az átmeneti időszakban alkalmazandó szabályokról szóló tájékoztató az oldal alján érhető el.
Különböző egyéb engedéllyel történő nyersanyag kitermelés
A Bt. 20. § (3a) bekezdés a) pontja szerint a Bt. 1 § (7) bekezdése alapján nem bányafelügyeleti engedéllyel végzet hatósági tevékenységek esetén, amennyiben a kitermelt nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra hasznosítják a bányajáradék mértéke 50 %.
A Bt. 20. § (6) bekezdése alapján nem kell bányajáradékot fizetni:
- a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti esetben, az építési engedély alapján kitermelt 500 m3-t meg nem haladó ásványi nyersanyag mennyisége után, függetlenül a felhasználás céljától,
- a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után,
- az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag után (anyagnyerő hely létesítését a Bt. 47. § alapján a bányafelügyelet engedélyezhet).
Bírság
Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát törölheti, amely esetben a Bt. 26/A. § (6)-(7) bekezdését is alkalmazni kell.
A Bt. 41. § (2) bekezdése alapján szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a bányavállalkozó, aki a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy azt elmulasztva gyakorolja.
A Bt. 41. § (6) bekezdése szerint a bírság ismételten kiszabható.
A Bt. 41. §-ban részletezett bírság összegének felső határa 10 000 000 forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, vagy a jogsértést ismételten elköveti, a bírság ismételten is kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 forint.
Befizetés
A meg nem fizetett bányajáradék, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díj, bírság és felügyeleti díj, valamint ezek késedelmi kamatai behajtása érdekében a bányafelügyelet az adóhatóságot megkeresi.
A bányajáradékot, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéket, a térítési díjat, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, az elmaradt bányajáradék pótlására fizetendő összeget, a kiegészítő bányajáradékot, valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, „Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla” elnevezésű számlára kell befizetni.
A Bt. 43. § (9) bekezdése szerinti felügyeleti díjat az SZTFH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000–00362887–00000000 számú számlájára kell befizetni.
A bányajáradék önbevallás nyomtatványai a 'Hatósági ügyek/Bevallások' menüpontban találhatók.
