A Bt. 36. § szerint:
(1) A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (a továbbiakban: tájrendezés).
(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv, valamint a (4) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt.
(3)
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december 31-én e bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa, vagy aki e határidő után a mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte.
(5) A tulajdonos köteles a (4) bekezdés szerinti feladatok elvégzésére vonatkozó - a tájrendezés végrehajtásának ütemezését is magában foglaló - tájrendezési tervet készíteni, és a bányafelügyelethez jóváhagyásra benyújtani.
(5a) A tulajdonosnak a tájrendezést úgy kell ütemezni, hogy 2017. évtől kezdődően, minden évben a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési kötelezettségének legalább 1/13 részét teljesíteni kell. A tulajdonos köteles a tulajdonában lévő összes használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezését 2029. december 31-ig befejezni.
(6) Nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek nem bányászati célú hasznosításra kerülnek. A bányafelügyelet dönt arról, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás bányászati célra már nem alkalmas. A bányafelügyelet döntése nem jogosít a nem bányászati célú hasznosítás megkezdésére, ahhoz meg kell szerezni a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyét.
(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított fél éven belül a tulajdonos nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, vagy ha az engedélyben meghatározott időtartamon belül a hasznosítást nem kezdi meg, köteles a tájrendezést elvégezni.
(8) A bányafelügyelet a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokról nyilvántartást vezet.
A Vhr. 22. § szerint:
(1) A műszaki üzemi tervben [13. § (1) bekezdés] a tájrendezési feladatokat a tájrendezési előtervben foglaltakkal és a bányatelek megállapítása tárgyában hozott határozat előírásaival összhangban kell megtervezni. Ha a tájrendezési előtervben foglalt koncepció részben vagy egészben bármely körülmény megváltozása következtében már nem valósítható meg, a bányavállalkozó köteles a tájrendezési előterv módosítását kérelmezni, amelyre a műszaki üzemi terv jóváhagyása keretében kerülhet sor.
(2)
(3)
(4) A kitermelés befejezésére, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv végrehajtását, a tájrendezés befejezését a bányavállalkozó 30 napon belül köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bányabezárás és a tájrendezés végrehajtásáról és a bányászati tevékenység befejezéséről a bányafelügyelet határoz. E határozat véglegessé válását követően a bányatelek törléséről a bányafelügyelet határozatot hoz, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelek esetében a végleges határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból való törlése végett.
(4a)
(5) A bányavállalkozó az ellene indult felszámolási vagy végelszámolási eljárást a bányafelügyelet részére 8 napon belül írásban köteles bejelenteni. A felszámoló, végelszámoló köteles intézkedni a bányavállalkozót - a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően - terhelő környezet- és természetvédelmi, tájrendezési és bányakárral kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről.
(6)
(7) A bányászati tevékenység során keletkezett, de annak befejezése után is fennmaradó bányatavakra és azok partjára - a külön jogszabályban foglaltak mellett - a vízügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(8) A tájrendezési feladatok keretében - a Bt. 36. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásban - határozni kell a felszín alatti vízkészletet érintő bányatavak fennmaradásának és hasznosításának feltételeiről.
(9) A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési tervének tartalmaznia kell:
a) a kút tulajdonosának nevét és tulajdonjogának igazolását;
b) a kút geodéziai adatait (X, Y, külszíni Z koordinátái EOV rendszerben), az érintett ingatlan helyrajzi számát;
c) a kút szerkezetére, állapotára vonatkozó műszaki leírást, azon belül
ca) a talpmélységet,
cb) a harántolt rétegek jellemző adatait,
cc) a béléscső-rakatok adatait (saruállás, átmérők, falvastagságok) és a cementpalást adatait, a béléscső- és gyűrűsterek feltöltésére vonatkozó adatokat,
cd) a cementdugók, mechanikus dugók elhelyezési mélységére, állapotára vonatkozó adatokat,
ce) a kutat feltöltő folyadék adatait,
cf) a kút- és lyukfej-szerelvény adatait,
cg) a kúton mért nyomásadatokat,
ch) a kútkörzet adatait;
d) a fúrás mélyítésének eredeti célját;
e) a tájrendezésre tervezett használaton kívüli mélyfúrás környezetre gyakorolt hatását;
f) a tervezett tájrendezési feladatokat és ezek ütemezését, valamint befejezésének várható időpontját;
g) a tájrendezést követően még várható bányakárok megelőzéséhez szükséges esetleges intézkedések, illetve monitoring-rendszer leírását;
h) a mélyfúrás környezetének megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;
i) a tájrendezés során megszüntetésre, lebontásra tervezett létesítmények, berendezések ismertetését;
j) a mélyfúrási dokumentációk jegyzékét;
k) az esetlegesen visszamaradó ásványvagyonról készített kimutatást;
l) a mélyfúrás geodéziai adatainak térképen történő ábrázolását is.
(10) Annak megállapítására irányuló kérelemnek, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás és kút bányászati célra már nem alkalmas, a (9) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a hasznosításra vonatkozó javaslatot is.
(11) A Bt. 36. § (8) bekezdése alapján a bányafelügyelet a (9) bekezdés a), b) pontjában, c) pont ca), cd), cg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat tartja nyilván.
