Magyarországon bányászati tevékenységet végezni csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) , a Bt. végrehajtásáról kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) és más kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint szabad. A bányászati tevékenység (Bt. 49. § 4. pont) engedélyköteles tevékenység.
A meddőhányóból történő ásványi nyersanyag kitermelésre a külfejtéssel történő kitermelés szabályait kell alkalmazni. A meddőhányó hasznosítását - a Bt. 23. § (2) bekezdése alapján - a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv (Bt. 27. §) jóváhagyásával engedélyezi. A meddőhányóból történő ásványi nyersanyag kitermelésre a külfejtéssel történő kitermelés szabályait kell alkalmazni.
A tényleges bányászati tevékenységet csak jóváhagyott műszaki üzemi terv birtokában szabad megkezdeni és az abban foglaltak szerint kell végezni.
A Vhr. 13. § (1) bekezdés előírása alapján a szöveges részből és tervtérképből álló műszaki üzemi tervnek a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét kell meghatároznia. A bányászati engedélyezési eljárásban szakhatóságként és a kormányhivatal által vizsgált szakkérdésekben közreműködő érintett hatóságokat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza.
A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés - településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő - teljesítését ( Bt. 27. § (2) bekezdés).
Bányatelken lévő meddőhányóból való kitermelést a bányatelekre vonatkozó műszaki üzemi tervben kell engedélyeztetni.
Egyéb meddőhányó hasznosítását önálló műszaki üzemi tervvel (Bt. 27. §) kell engedélyeztetni.
A bányavállalkozónak a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel, vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságának igazolása céljából a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelnie kell
a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való
igénybevételére vonatkozó megállapodást,
b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való
igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát, vagy
c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozatot vagy jogerős bírósági ítéletet. (Vhr. 13. § (2) bekezdés).
Az eljárásért a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A meddőhányó hasznosítására, az ezzel egy időben vagy ennek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges részének értelemszerűen tartalmaznia kell (Vhr. 13. § (3) bekezdés):
a) az előző műszaki üzemi terv teljesítésére vonatkozó beszámolót (az elvégzett kutatási, feltárási, kitermelési, tájrendezési feladatokról és a bányaüzem műszaki-
biztonsági, továbbá munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés);
b) a tervidőszakra előirányzott bányászati tevékenységeket, a technológiai és biztonsági feltételeket, továbbá a tervtérképen lehatárolt bányaüzem meghatározását;
c) a feladatok teljesítéséhez szükséges bányaterületek (telepek) megnevezését, az igénybevételre tervezett külszíni területek tulajdonjogi (használati) helyzetének, továbbá
a várható geológiai viszonyok és bányaveszélyek ismertetését;
d) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges kutatási munkák, valamint az új föld alatti és külszíni létesítmények felsorolását,
azok fontosabb műszaki jellemzőit;
e) a bányaművelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését és a műszaki felügyeleti ellenőrzések rendjét;
f) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének meghatározási módszerét és eszközrendszerét;
g) a fő bányaveszélyek, valamint a várható bányakárok megelőzésére, illetőleg csökkentésére szükséges műszaki intézkedéseket és az ütemezett tájrendezési feladatok
végrehajtásának részletes leírását;
h) az ásványvagyon-gazdálkodási jellemzőket
ha) az ásványvagyon mennyiségi és minőségi paramétereinek jobb megismerése érdekében tervezett kutatási (fúrási, vágathajtási) tevékenységet,
hb) a kitermeléssel érintett területen (térrészben) nyilvántartott ásványvagyonból visszahagyni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségét (ásványvagyon-veszteség) és annak indokolását, valamint az ásványvagyon-veszteség optimalizálása érdekében tervezett intézkedéseket,
hc) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét érintő veszteséget (termelvény-veszteség) és annak indokolását;
i) a bányaművelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a hatások
megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét;
j) a föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében
ja) az égetéssel művelésbe vonni tervezett széntelep lehatárolását,
jb) az égetés leállíthatóságára vonatkozó műszaki intézkedések ismertetését,
jc) az égetés bányatelken kívülre történő áthúzódását megakadályozó műszaki intézkedések ismertetését,
jd) az igénybevett szén mennyiségének meghatározását;
k) a szénhidrogén feltárás, kitermelés és földgáztárolás esetében
ka) a telepenként kitermelni tervezett olaj, gáz, kondenzátum és víz, illetve a besajtolandó szénhidrogén és szén-dioxid gáz mennyiségét,
kb) a művelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését, a művelési tervekre való utalást,
kc) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges lemélyítendő kutak számát és tervezett helyét, a mező gyűjtési rendszerét,
valamint az új külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit,
kd) a tárgyidőszakban tervezett próbatermeltetéseket,
ke) a szénhidrogének feltárására és kitermelésére kijelölt bányatelekkel lehatárolt földtani közegben tervezett rétegrepesztések és egyéb kitermelést serkentő
besajtolások tervét, az alkalmazni tervezett folyadék jellemzőinek ismertetését (összetétel, mennyiség);
l) az esetleges régészeti feltárás ütemezését, módszerét, a feltárást követően bolygatatlanul maradó régészeti lelőhelyrészlet megőrzésére tett intézkedéseket.
A tervtérkép tartalmi követelményeit a miniszter bányabiztonsági szabályzatban állapítja meg (Vhr. 13. § (7) bekezdés), mely szabályzat a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 10/2010. (II.26.) KHEM rendelet mellékletében található.
A műszaki üzemi tervet a felelős műszaki vezetőnek ellen kell jegyeznie (Vhr. 29. § (5) bekezdés).
Az üzemeltető a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdés alapján hulladékgazdálkodási tervet köteles készíteni a bányászati hulladék mennyiségének minimálisra csökkentésére, előkezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására.
A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (a továbbiakban: tájrendezés) ( Bt. 36. § (1) bekezdés).
