Általános követelmények (a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (Bhr.) 3. §)
A bányászati hulladék kezelését úgy kell végezni, hogy:
- ne veszélyeztesse az emberi életet és egészséget,
- ne kerüljön alkalmazásra olyan eljárás vagy módszer, amely károsíthatja a környezetet,
- ne veszélyeztesse a vizeket, a levegőt, a talajt, valamint az állat- és növényvilágot,
- ne okozzon veszélyes mértékű környezeti zajt vagy bűzt, és
- ne legyen káros hatással a tájra, a védett természeti területekre és a természeti értékekre.
Az üzemeltető köteles megtenni minden szükséges intézkedést, amely megakadályozza vagy csökkenti a bányászati hulladék kezelése következtében a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat, beleértve a hulladékkezelő létesítmény irányítását - még bezárása után is - az adott létesítménnyel kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, ezeknek a környezetre és az emberi életre gyakorolt következményei csökkentését.
A meghatározott intézkedéseket többek között az elérhető legjobb technikák figyelembevételével kell kialakítani.
Hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § 23. pontjában meghatározott hulladék. (Bhr. 2. § 6. pont)
Hulladék birtokosa: a bányászati hulladék termelője, vagy az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a hulladék a birtokában van. (Bhr. 2. § 7. pont)
Hulladékkezelő létesítmény: a szilárd vagy folyékony halmazállapotú, oldatban vagy szuszpenzióban lévő bányászati hulladéknak az a)–d) pontban meghatározott időtartamon túl történő gyűjtésére vagy elhelyezésére szolgáló, a bányafelügyelet által engedélyezett kijelölt terület. Ezek a létesítmények magukban foglalnak bármely gátat vagy egyéb, tárolásra, visszatartásra, elkülönítésre szolgáló, illetve a létesítményt egyéb módon szolgáló építményt, továbbá – bár nem kizárólagosan – a meddőhányókat és tározókat, de nem beleértve a bányatérségeket, amelyekbe a hulladékot az ásvány kitermelését követően rehabilitációs és építési célból visszatöltik
a) időkorlát nélkül az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények és a hulladékgazdálkodási tervben veszélyesnek minősített hulladékot kezelő létesítmények esetében,
b) hat hónapot meghaladó időtartamnál a váratlanul keletkező veszélyes hulladékot kezelő létesítmények esetében,
c) egy évet meghaladó időtartamnál a nem veszélyes és nem inert hulladékot kezelő létesítmények esetében,
d) három évet meghaladó időtartamnál a nem szennyezett talaj; a nem veszélyes, kutatásból származó hulladék; a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék, valamint az inert hulladék kezelésére szolgáló létesítmények esetében. (Bhr. 2. § 8. pont)
Inert hulladék: olyan hulladék, amely semmilyen jelentősebb fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson nem megy át. Az inert hulladék nem oldódik, nem ég, más fizikai vagy kémiai reakcióba nem lép, biológiai úton nem bomlik, nem befolyásol vele érintkezésbe kerülő anyagokat hátrányosan oly módon, hogy környezetszennyezést okozna, vagy károsítaná az emberi egészséget. A hulladék teljes kioldható anyagtartalmának, szennyezőanyag-tartalmának és a csurgalék ökotoxicitásának elhanyagolhatónak kell lennie, és különösen nem veszélyeztetheti a felszíni víz vagy a felszín alatti víz minőségét. (Bhr. 2. § 9. pont)
Veszélyes hulladék: a Ht. 2. § 48. pontjában meghatározott hulladék. (Bhr. 2. § 17. pont)
Bányászatihulladék-gazdálkodási terv
Az üzemeltető hulladékgazdálkodási tervet köteles készíteni a bányászati hulladék mennyiségének minimálisra csökkentésére, előkezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására, figyelemmel a bányászatihulladék-gazdálkodási terv célkitűzéseire. (Bhr. 4. §)
A bányászati hulladékgazdálkodási terv négy részre tagolható:
I . A bányaüzem területén lévő bányászati hulladékkezelő létesítményekben tárolt bányászati hulladékok jellemzése.
II. A bányaüzem területén lévő bányászati hulladékkezelő létesítmény(ek) ismertetésére és értékelésére.
III. A hulladékkezelő létesítmény javasolt osztályozására (I-II. pont alapján).
IV. A bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó intézkedések tervére.
A bányászati hulladékgazdálkodási terv egy alapadatokat tartalmazó részből, valamit egy a bővebb szöveges, leíró részből áll, mely a hulladék típus és létesítményosztály függvényében eltérő követelményeket tartalmaz.
Alapadatok:
1. Hulladékkezelő létesítmény tényleges megnevezése (p1. meddőhányó, zagytározó, stb.)
2. Hulladékkezelő létesítmény tényleges helye, lehatárolása és jellemző méretei (bányatelken belül vagy kívül, hrsz., magasság, alapterület stb.)
3. Hulladékkezelő létesítmény javasolt osztályozása
(,‚A” osztályú vagy nem „A” osztályú)
4. Hulladékok típusának meghatározása
(inert / nem-inert nem-veszélyes /veszélyes) (létesítményenként)
5. A hulladékkezelő létesítmény(ek)ben elhelyezett és a működési fázis során keletkező anyag becsült összmennyiségére vonatkozó nyilatkozat létesítményi egységenként (Bhr. 4.§ (3) bekezdés b) pontja).
6. A hulladékkezelő létesítmény tartalmaz-e építményt?
7. hulladékkezelő létesítmény irányítására kijelölt illetékes személy adatai mert, nem szennyezett talaj, tőzeg kitermelésből származó hulladék esetén csak akkor kell illetékes személyt kijelölni ha „A“ osztályú létesítményben kerül lerakásra (Bhr. 1. § (3)).
A hulladékkezelő létesítmények osztályozásának kritériumai (Bhr. 1. melléklet I. rész)
Egy hulladékkezelő létesítmény „A” osztályú besorolást kap, ha:
a) hiányosság vagy helytelen üzemeltetés – például meddőhányó vagy zagytározó gát leomlása – súlyos balesetet okozhat, kockázatfelmérés alapján figyelembe véve az olyan tényezőket, mint a hulladékkezelő létesítmény jelenlegi vagy jövőbeni mérete, elhelyezkedése és környezeti hatása, vagy
b) a Ht. értelmében bizonyos küszöbérték felett veszélyesnek minősülő hulladékot tartalmaz, vagy
c) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbt.), valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet (Var.) értelmében bizonyos küszöbérték felett veszélyesnek minősülő anyagokat vagy készítményeket tartalmaz.
A hulladékok jellemzése (Bhr. 2. melléklet I. rész)
A hulladékkezelő létesítményben elhelyezésre kerülő hulladékot úgy kell jellemezni, hogy az biztosítsa a létesítmény szerkezetének hosszú távú fizikai és kémiai stabilitását, valamint segítsen megelőzni a nagyobb baleseteket. A hulladék jellemzése – ahol alkalmazható – a hulladékkezelő létesítmény osztályának megfelelően magában foglalja az alábbi szempontokat:
1. a rövid és hosszú időtávon elhelyezésre kerülő hulladék várható fizikai és kémiai tulajdonságainak leírását, különös tekintettel a felszíni légköri/meteorológiai viszonyok melletti stabilitására, figyelembe véve a kitermelt ásványok fajtáját és bármely, a kitermelés során eltávolításra kerülő fedőréteg és meddő ásványok jellegét,
2. a hulladékok osztályozását, különös tekintettel azok veszélyes tulajdonságaira,
3. azoknak a kémiai anyagoknak és stabilitásuknak a leírását, amelyeket az ásványok előkészítésekor használnak,
4. a lerakás módszerének leírását,
5. az alkalmazott hulladékszállítási rendszert.
A bányászati hulladékkezelő létesítmény a bányafelügyelet engedélyével üzemeltethető. A bányafelügyelet a működés engedélyezéséről, ha a létesítmény kialakítása építési tevékenységgel nem jár, a műszaki üzemi terv jóváhagyása, vagy ha a létesítmény kialakítása építési tevékenységgel jár, a létesítmény használatbavételi vagy fennmaradási engedélyezési eljárása során dönt. (Bhr. 6. §)
Jogszabályok:
- a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (Bhr.)
- a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.),
- a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbt.),
- a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások,
illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet (Var.).
