A bányafelügyelet műszaki-biztonsági, tűzvédelmi, illetve munkavédelmi hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavart és súlyos munkabalesetet a bányafelügyeletnek kell bejelenteni, amelynek alapján - az üzemzavar, illetve baleset okának megállapítása és a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében - a bányafelügyelet vizsgálatot folytat le.
Súlyos bányászati munkabalesetek és súlyos üzemzavarok bejelentése:
e-mail:
telefon: (1) 301 2971
fax: (1) 301 2928
SÚLYOS ÜZEMZAVAROK VIZSGÁLATA
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény előírja, hogy a súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal a bányafelügyeletnek, ha ezt vízbetörés okozza, a vízügyi hatóságnak is bejelenteni.
A súlyos üzemzavart a bányafelügyelet köteles megvizsgálni. Ennek során megállapítja a baleset, illetőleg az üzemzavar okát, és megteszi a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.
A súlyos üzemzavar körét, a bejelentés és a vizsgálat rendjét a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet tel közzétett bányabiztonsági szabályzat határozza meg.
A szabályzat alkalmazásában súlyos üzemzavarnak minősül:
2. § (1) E rendelet alkalmazásában súlyos üzemzavar:
a) a föld alatti bányában, a felhagyott vagy megszűnt föld alatti bánya más célú hasznosításra nyitva maradó térségében, vagy a nem ásványi nyersanyag kitermelését szolgáló föld alatti térségek bányászati technológiával végzett kiképzése és üzemeltetése során bekövetkezett
aa) metángázgyulladás, sújtólégrobbanás, szénporrobbanás,
ab) gáz- és kőzetkitörés, valamint a gázkitöréses jelenség,
ac) bányarengés,
ad) a bánya kijáratául szolgáló akna rendeltetésszerű használatát akadályozó omlás, valamint a bánya, bányamező kijárataként rendszeres közlekedésre, járásra vagy menekülésre szolgáló bányatérség elzáródása, járhatatlanná válása,
ae) nyílt lángú tűz,
af) a nyitott bányatérség vagy fejtés kihúzó légáramában, a vágatszelvény 2/3 magasságában, 100 m3 /min áthúzó légmennyiség-érték 0,02 V/V%-ot elérő vagy 100 m3 /min áthúzó légmennyiség-érték fölött 0,02 m3 /min értéket meghaladó szénmonoxid-fejlődés,
ag) 2,5 m3 /min-nál nagyobb hozamú vízbetörés,
ah) személyszállításra engedélyezett berendezés kötelének, hevederének elszakadása, valamint szállítóeszközének – különösen a fülke, a kas, a bödön vagy a heveder – lezuhanása, megfutása, továbbá személyszállító önjáró berendezés elfutása,
ai) olyan omlás, amelynek során személy elzáródik vagy teljes testével az omlás alá kerül, illetve az omlás alól önerejéből nem tud kiszabadulni;
b) a külfejtéses bányászatban
ba) rézsű, homlok megcsúszása vagy hányócsúszás, ha az a bányaüzem műszaki üzemi tervében lehatárolt területén kívüli idegen létesítményt, berendezést veszélyeztet vagy abban kárt okoz,
bb) a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló miniszteri rendelet szerinti nagyteljesítményű gép felborulása vagy olyan súlyos megrongálódása, amely szalaghíd leszakadásához, gém deformálódásához vezet;
c) a szénhidrogén-bányászatban, a gázüzemi tevékenység végzése – ideértve a cseppfolyós propán-butángáz töltését, tárolását, elosztó- és célvezetéken történő szállítását –, az ipari és energetikai eredetű szén-dioxid szállítása és geológiai tárolása, a kőolaj, kőolajtermék és egyéb szénhidrogén gáz, az egyéb gázok és gáztermékek szállítóvezetéken történő szállítása esetén bekövetkező olyan üzemzavar, amely miatt
ca) autópálya, autóút, valamint első rendű főút forgalmának külterületen 2 órát, belterületen 1 órát meghaladó korlátozása vagy forgalmának lezárása,
cb) a másodrendű, összekötő, bekötő, állomáshoz vezető út, gyorsforgalmi út pihenőhelyi útja, valamint egyéb országos közút forgalmának 1 órát meghaladó lezárása, ha az üzemzavar helye tereléssel sem kerülhető el,
cc) a helyi közúthálózat részét képező közút vagy a magánút forgalmának 8 órát meghaladó korlátozása vagy 4 órát meghaladó lezárása,
cd) a vasút forgalmának korlátozása, kivéve a regionális, egyéb és saját célú pályahálózatokat,
ce) katasztrófavédelmi szerv beavatkozását igénylő tűzeset, kármentesítés vagy olyan káresemény, amely miatt lakások kiürítése, kitelepítés vagy kimenekítés szükséges,
cf) robbanás,
cg) az üzemzavarral közvetlen összefüggésben ötven millió forint értéket meghaladó vagyoni kár (a továbbiakban: jelentős vagyoni kár) vagy huszonöt millió forint értéket meghaladó környezeti kár bekövetkezése,
ch) vezetékes gázszolgáltatás esetében kétezernél több felhasználó gázszolgáltatásának egy időben történő leállása vagy leállítása, vagy ötnél több, 500 m 3 /óra lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználó gázszolgáltatásának szüneteltetése
történik;
d) fúrótorony, fúróárboc eldőlése, csigasor leszakadása a fúrás céljától függetlenül;
e) kőolaj, földgáz, meleg víz vagy gőz kitörés;
f) energetikai és ipari eredetű szén-dioxid geológiai tárolása során bekövetkezett szivárgás;
g) nyomástartó berendezés köpenyének felszakadása, robbanása;
h) 500 kg-nál nagyobb együttes tömegű polgári felhasználású robbanóanyag-töltet megállása;
i) polgári felhasználású robbanóanyag nem szándékolt felrobbanása;
j) egyéb anyagok robbanása;
k) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági felügyelete alá tartozó létesítményben vagy tevékenység során keletkezett, tűzoltósági beavatkozást is igénylő tűz;
l) a bányászati hulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendelet szerinti súlyos baleset;
m) szénhidrogén nem szándékos kiszabadulása folyadék esetében 100 m3 -nél, gázok esetében 100 000 m3 -nél nagyobb mennyiségben;
n) az a)–m) pontban meghatározottakon túl, amennyiben a bányafelügyelet alá tartozó tevékenység ellátása során, a tevékenység végzésének környezetében tartózkodó személyek megsérülnek vagy ennek közvetlen veszélye fennáll.
(2) Az (1) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontjában foglalt magánút és közutak fogalmát a közúti közlekedésről szóló törvény és a közutak igazgatásáról szóló miniszteri rendelet határozza meg.
(3) E rendelet alkalmazásában súlyos baleset a munkavédelemről szóló törvény szerinti súlyos munkabaleset.
MUNKABALESETEK VIZSGÁLATA
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő fogalom meghatározásokat adja:
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek végzése során bármely munkáltatónál következett be.
Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset) , amely
a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv, érzékelő képesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény V. fejezete tartalmazza a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának szabályait [Mvt. 64. – 69. §].
A foglalkozási megbetegedések bejelentésének részletes rendjét a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szabályozza a 3. – 6. §-ban.
A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni.
A bányafelügyelet műszaki-biztonsági, tűzvédelmi, illetve munkavédelmi hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavart és súlyos munkabalesetet a bányafelügyeletnek kell bejelenteni, amelynek alapján - az üzemzavar, illetve baleset okának megállapítása és a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében - a bányafelügyelet vizsgálatot folytat le.
A bejelentést és a vizsgálatot a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról szóló 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet szerint kell végezni.
