Vezetékjogi engedély kiadása, módosítása - Book page

A Bt. 38/A. § szerint:

 

(1) A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz-szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes) idegen ingatlan használatára

    a) előmunkálati jogot,

    b) vezetékjogot,

    c) használati jogot, illetve

    d) kisajátítást

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

    a) a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal,

    b) a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, az azokon való munkavégzéssel,

    c) az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával), valamint piaci értékének csökkenésével

okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt jogok egyéb kivett helyen is kizárólag a kivett hely jogosítottja előzetes hozzájárulásával gyakorolhatók.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszűnése esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani.

(5) Előmunkálati jog, vezetékjog , valamint használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. Megállapodás hiányában az előmunkálati jogot, a vezetékjog ot, valamint a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi.

(5a) Közterületen elhelyezendő elosztóvezetékre vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményre és ezek közterületet érintő biztonsági övezetére vezetékjog ot vagy használati jogot alapítani nem lehet. Az elosztóvezeték vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény közterületen történő elhelyezését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével - beleértve a közterület használati korlátázását is - okozott károkért az építtető köteles kártalanítást fizetni.

(5b) Nem lehet vezetékjog ot vagy használati jogot alapítani akkor sem, ha az elosztóvezeték vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására. Amennyiben a vezeték biztonsági övezete a vasúti pályával, folyóvizekkel vagy csatornával szomszédos idegen ingatlant is érinti, és a biztonsági övezet csökkentésére nincs lehetőség, a szomszédos idegen ingatlanra vezetékjog ot kell alapítani.

 

Bt. 38/C. § (1) Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően vezetékjog ot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

(2) A véglegessé vált határozattal a bányafelügyelet - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(3) Ha a vezetékjog az ingatlan tulajdonosának az engedélyessel vagy az elosztóvezeték tulajdonosával kötött megállapodása alapján jön létre, a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.

(4) A vezetékjog a végleges határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(5) Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

    a) az elosztóvezetéket - a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt - elhelyezheti és üzemeltetheti,

    b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,

    c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet, fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,

    d) a miniszternek a vízgazdálkodásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.

(6) A bányafelügyelet határozatával alapított vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának bejelentése, vagy annak hiányában az ingatlantulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése alapján hivatalból határozatban állapítja meg.

(7) A vezetékjog megszűnése esetén a bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését megállapító jogerős és végrehajtható határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.

 

A Vhr. 19/A. § szerint:

(9) A biztonsági övezettel érintett ingatlanokra alapított vezetékjog , használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a létesítmény használatba vétele iránti kérelem benyújtása előtt kezdeményezni kell. Azokban a jogszabályban meghatározott esetekben, amikor szolgalmi jog, vezetékjog , használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, az üzemeltető a biztonsági övezetről, az előírt korlátozásokról és tilalmakról, valamint ezek megváltozásáról köteles az érintett ingatlantulajdonost (kezelőt, használót) az üzembe helyezés előtt, és a változást követően 30 napon belül írásban tájékoztatni.

 

Vhr. 23/B. § (1a) A Bt. 38/C. és 38/D. §-ában meghatározott létesítmények üzemeltetésére megállapított vezetékjog vagy használati jog esetén, az engedélyes a vezetékjog ot vagy használati jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles az (1) bekezdésben előírt kártalanítási összeget az ingatlantulajdonos részére átadni vagy bírósági letétbe helyezni.

 

Vhr. 23/D. § (1) Az engedélyes megállapodás hiányában vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be. A kérelemhez a 2. számú melléklet szerinti iratokat kell csatolni.

(2) A bányafelügyelet a vezetékjog -engedélyezési eljárásban szükség szerint helyszíni szemlét tart.

(3) A vezetékjog i engedélyben meg kell határozni az elosztóvezeték biztonsági övezetének mértékét.

 

Vhr. 23/E. § (1) Az engedélyes a vezetékjog alapján a Bt. 38/C. § (5) bekezdésében foglalt tevékenységével okozott kárt a 23/B. §-ban foglaltak szerint megtéríteni köteles.

 

2. számú melléklet a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A vezetékjog engedélyezése iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírások, helyszíni rajzok és ütemtervek tartalmi és formai követelményei

 

II. A vezetékjogi dokumentáció tartalma:

1. A vezeték nyomvonalát és a biztonsági övezet nagyságát (sávját) ábrázoló, ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán készített legfeljebb M 1:500, de legalább M 1:4000 méretarányú helyszínrajz. A helyszínrajz egyedi rajzszáma és megnevezése.

2. A vezeték műszaki jellemzőinek felsorolása (vezeték anyaga, névleges nyomása, átmérője).

3. A vezetékjoggal érintett ingatlanokra vonatkozó, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz és terület kimutatás.

4. Üzemeltetésre vonatkozó vezetékjog esetén a megépített vezeték használatbavételi engedélyének iktatószámára történő hivatkozás, és a megépített vezeték megvalósulási térképe.

5. A vezetékjog alapítására vonatkozó ajánlat megküldését bizonyító irat.

Book table of content contents