2019. március 7-8. között került megrendezésre a XII. Kő-Kavics Napok éves bányászati konferencia, ahol a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) a Szilikátipari Tudományos Egyesülettel (SZTE) külön, ORAMA Szimpózium nevű szekciót szervezett.
Az ORAMA szekcióban 37 fő vett részt különböző hatóságoktól, egyetemekről és kutató intézetekből, cégekből és más szakértők, melyek elsődleges és/vagy másodlagos nyersanyagokkal, illetve a kapcsolódó adatrendszerezéssel, adatszolgáltatással foglalkoznak.
Résztvevők voltak az MBFSZ-ből: Dr. Horváth Zoltán, Gombárné Forgács Gizella, Szabó Katalin, Szebényi Géza Tivadar, Prakvalfi Péter, Mednyánszky Miklós, Szabó Miklós.
A külön szekció háttere: Az EU-által finanszírozott projektek támogatják az EU nyersanyagokkal kapcsolatos céljait, amelyek a Nyersanyagokra vonatkozó Európai Innovációs Partnerségben, a Stratégiai Megvalósítási tervben vannak részletesebben megfogalmazva. Fontosabb célok a technológia és nem-technológia, szabályozási-adatszolgáltatási, nemzetközi kapcsolatokat érintő fejlesztések elsődleges és másodlagos nyersanyagok kapcsán a tagországok és európai nyersanyag-ellátás biztosítása, az importfüggőség csökkentése. A kutatás-kitermelés-újrahasznosítás-oktatás fejlesztésével a növekedés és munkahely teremtése is meghatározó, de a fenntarthatósági célok megvalósítására, illetve speciális nyersanyagokra (kritikus nyersanyagok) is külön figyelmet fordítanak az európai projektekben együtt dolgozó kutatók, szakértők, hatósági és döntéshozók, az ipar szereplői, illetve a civil szervezetek egyaránt. Az elsődleges és másodlagos nyersanyagok adatoptimalizálásával európai szinten foglalkozó ORAMA projekt Magyarországon biztosított lehetőséget számos EU-által finanszírozott projekt bemutatására, az eredmények megvitatására azzal a céllal, hogy jobban értékelhetővé váljon a nyersanyagokra vonatkozó adatoptimalizálás szolgálati (adat kezelő és adatszolgáltató), illetve vállalkozói adatszolgáltató oldalról. Fontos a nyersanyag adatok kutatásban és oktatásban való hasznosítása, illetve a társadalom fele a hasznosítás megfelelő kommunikációja.
A levezető elnök Cseh Zoltán volt, a Magyar Bányászati Szövetség alelnöke, a Colas Északkő Kft. ügyvezető igazgatója.
Dr. Fancsik Tamás, az MBFSZ elnöke nevében Dr. Horváth Zoltán, az MBFSZ osztályvezetője mondott köszöntőt a Bányászati Szakigazgatás oldaláról. Hangsúlyozta az MBFSZ aktivitását a hazai és nemzetközi nyersanyag fórumokon és projektekben, amelyek hozzájárulnak a korszerű szakigazgatás fejlesztéséhez.
Az ipar oldaláról Dr. Gálos Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora mondott köszöntőt, s hangsúlyozta az építőipari szakigazgatás jelentőségét, a korszerű építőanyagok vizsgálatának fontosságát.
Dr. Horváth Zoltán (MBFSZ) az európai nyersanyag szemléletet mutatta be célokkal és folyamatokkal (RMI, EIP SIP, munkacsoportok), kiemelve, hogy az elsődleges nyersanyagok mellett a másodlagos nyersanyagok, a körkörös gazdaság, az akkumulátor fémek kutatása, az ellátás, s az ezekhez kapcsolódó innovációk meghatározóak a formálódó nyersanyag-szemléletben.
Dr. Kertész Botond (COLAS Északkő Kft.) a bányászati meddőkkel kapcsolatos nemzetközi útmutató fejlesztésének lépéseit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a megfelelő adatok rögzítése vállalkozói és hatósági oldalon egyaránt.
Dr. Horváth Zoltán (MBFSZ) részletesen mutatta be az EU által finanszírozott ORAMA és COST-MINEA projekteket, illetve utalt a MINLAND projektre is. Az ORAMA projekt az európai nyersanyag adatoptimalizáláson dolgozik többek között finn, brit, francia, dán, szlovén, norvég geológiai szolgálatok szakértőivel. Ércekkel, építőipari, ipari ásványi nyersanyagokkal, illetve különböző hulladéktípusokkal is foglalkoznak. Fontos a megfelelő adatok szolgáltatása a nyersanyag szektor érintettjeinek. A MINLAND projekt a nyersanyag hozzáférés és a területhasználat tervezés kapcsolatát vizsgálja Európában, jó gyakorlatokat azonosítva.
A Bay Zoltán Kutatóintézetből Dr. Balázs Margit és Németh Alexandra mutatták be a kutatási projektjeiket, ahol különféle adatok születnek. A kémia, biotechnológia, autóipar, másodlagos nyersanyagok hasznosítása, ritkaföldfémek kinyerése, platinafémek, vörösiszap-hasznosítás, kutatóintézeti hálózat, bio-metahidrológia, bioleaching, bioszorpció, maradékanyagok hasznosítási lehetőségei, vas-oxid, magnetit, Sc kinyerés, bányameddők újrahasznosítása, környezeti kockázat csökkentés (egyben fém kinyerés) mellett az EIT KIC lehetőségekről is beszéltek.
Dr. Faitli József (Miskolci Egyetem): Nemzetközi mesterképzés kapcsán mutatott be két projektet (AMIR, IN4SOC, OpESEE). Felvetette a bányákban képződő por problémáját, amiről adatok állnak rendelkezésre. A geopolimerekről (hőszigetelő, cement) is volt szó mint innovatív termékekről.
Prof. Mindszenty Andrea a délkelet-európai régió bauxitjainak és vörösiszap ritkaföldfém potenciáljáról beszélt. Az előzetes vizsgálat célja azonosítani a potenciális területeket és elem tartalmakat körvonalazni. Fontos a természetes dúsulás, itt a mállás. A korábbi trópusi mállási szelvények, karsztbauxitok kitüntetett területek. Nemcsak biológiai, gombákkal közös módszerek is vannak, ám a gazdaságosságot kevés éri el. Nem minden bauxitban van RFF. Részletesen fel kell fúrni a kazettákat, adatokat kell gyűjteni és azokat megfelelően kezelni, hasznosítani. Ellenőrizni kell a régi adatokat. Villányi-hegységi bauxit alkalmas. Be, Pb, Ni, L, Y, Mn lefele dúsul Nagyharsányban. Dunántúli bauxitokra koncentrálnak a kutatásban.
Disputa: Hogyan hasznosulhatnak az EU-projekt eredmények a hazai kutatásban, szakigazgatásban?
- A fenntartható nyersanyag-gazdálkodáshoz kulcsfontosságú az adatgyűjtés és megfelelő adatrendszerezés az elsődleges és a másodlagos nyersanyagok vonatkozásában egyaránt.
- Fontos a forrásoldal ismerete mellett az igényoldalé is, melyek között a fenntarthatóság érdekében az egyensúlyra kell törekedni.
- Sok esetben vissza kell menni a korábbi archív adatokhoz, amelyek szintén fontosak napjaink feladataihoz.
- További kutatásokra van szükség, hogy a sok esetben hiányos adatrendszerekbe megfelelő adatok kerüljenek az elsődleges és a másodlagos nyersanyagok kapcsán egyaránt.
- Az oktatásban is érdemes foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.
- Innovatív technológiák támogathatják a nyersanyag-gazdálkodást.
- Bányameddők kapcsán útmutatót érdemes fejleszteni a megfelelő adattartalom miatt is.
Az ilyen és ehhez hasonló konzultációk hasznosak az érintetteknek, a szinergiák azonosíthatók.
