Áder János köztársasági elnök felszólalása nyitotta meg a 2017-2030 közötti és a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó, második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat tárgyalását az Országgyűlésben, 2018. október 2-án.
Nincs jobb- vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás – mondta Áder János államfő a beszédében.
A köztársasági elnök rámutatott: Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. – Mert az a kérdés, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt – mondta. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.
Az országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter szerint a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia (NÉS-2) megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít. A miniszter kiemelte, hogy a stratégia hozzájárul a Kárpát-medence életfeltételeinek, a vízkészleteknek, a termőföldeknek, az erdőknek és a változatos élővilágnak a tartós megóvásához. Ez nemzetstratégiai érdek – rögzítette.
– Közös érdekünk kell legyen – mondta –, hogy a világban zajló óriási átalakulások során Magyarország klímapolitikai szempontból egy olyan előremutató, racionális pályára lépjen, amelyet "okos alkalmazkodásból indított piaci térnyerés és irányító szerep jellemez". Hozzátette: átfogó szemléletváltásra van szükség a versenyképesség fogalmában, többek között a támogatott gazdasági ágazatok körének megváltoztatásával.
– Ahogy Magyarország példája is mutatja, a GDP növekedése nem kell, hogy együtt járjon az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével – hangoztatta.
Palkovics László közölte, Magyarország az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggésben jelentős kiaknázható fejlesztési és technológiai potenciállal rendelkezik. Kiemelten fontos, hogy a zöldinnováció a magyar ipar erőssége legyen, például az energiatárolással kapcsolatos megoldások terén. A versenyképességet az anyag- és a szennyezéskorlátok szigorodó feltételrendszere is erősítheti azáltal, hogy további impulzusokat ad az innovációnak – magyarázta.
Palkovics László elmondta, a célok elérését több uniós forrás is segítheti, 2021-2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy uniós és tagállami források mellett elengedhetetlen magánbefektetők bekapcsolódása is.
A miniszter szerint a stratégia elfogadásával Magyarország az elsők között lehet azon országok között, amelyek a párizsi klímaegyezménnyel teljesen kompatibilis stratégiát tesznek le az asztalra. Elmondta, a stratégia átfogó, tematikus és specifikus célokat tartalmaz. Az átfogó célok – ezek közé tartozik például a fennmaradás témaköre – szakterületi kifejtését a tematikus célok foglalják össze. Hozzátette: ide tartozik a dekarbonizáció, az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata vagy az éghajlati partnerség kialakítása. Közölte, a specifikus célok határozzák meg az egyes ágazatokra vonatkozó célértékeket, határidőket. A stratégiában foglalt célok teljesítése érdekében három évre szóló cselekvési tervet készítenek majd.
Beszámolt arról is, hogy a stratégiában szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló "dekarbonizációs útiterv" és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást elősegítő nemzeti alkalmazkodási stratégia is. Hozzátette, hogy a Föld jelenlegi átlaghőmérséklete a 20. századi átlagos értékhez képest egy Celsius-fokkal magasabb és Magyarországon is azzal kell számolni, hogy tovább emelkedik az átlaghőmérséklet. Azt is figyelembe kell venni – folytatta –, hogy a Kárpát-medence fekvése, természetföldrajzi viszonyai miatt a bolygó átlagánál nagyobb mértékben van kitéve a klímaváltozás hatásainak.
Bencsik János országgyűlési képviselő hozzászólásában köszönetét fejezte ki a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szakmai előkészítését végző MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály munkatársainak. A NAKFO 2013-ban készítette el a NÉS-2 szakmai tervezetének első változatát, amely több alkalommal – az új tudományos eredmények alapján, valamint a Párizsi Megállapodás elfogadásának eredményeként –felülvizsgálatra és frissítésre került a most megkezdődött parlamenti vita előtt.
Forrás: MTI / ITM
Kép: MTI
