![A rekonstrukció az ajkai kőszén képződéséül szolgáló lápról készült, az előtérben a tulipánfák ősi képviselője látható, melynek magjai ismertek a képződményből](/sites/default/files/styles/node_header/public/image/2018/03/14/bakonyi_keso-kreta_dinoszauruszok_vilaga_leadkep.jpg?itok=lYRanWJN)
Milyen volt a világ a hazai dinoszauruszok korában?
Erre a kérdésre keresi apró növénymaradványok alapján a projekt a választ. Európában alig egy tucat olyan késő-kréta lelőhely van, ami a világhírű iharkúti dinoszaurusz lelőhelyhez hasonlóan együtt tartalmaz növénymaradványokat és csontokat. A bakonyi lelőhelyekről több, mint tízezer növényi mezofosszília (döntően mag és termés) került elő. Ezek részletes feldolgozására eddig nem került sor, pedig ezek a maradványok adhatják a terület őskörnyezetének és egykori klímájának megértéséhez a kulcsot, mert a növények nagyon érzékenyek környezetük tulajdonságaira (pl. talaj, vízellátottság, hőmérséklet). Ezen felül a jelenleg ismert legpontosabb időrétegtani módszerrel keresem meg a dinoszaurusz lelőhellyel egyidejű rétegeket a térség fúrásaiban, hogy onnan is megvizsgáljam az esetleges növénymaradványokat és tudjam rekonstruálni a sziget egykori növényzetét.
Jelen projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a PD-124971 és FK-1251 pályázati programok finanszírozásában valósult meg.
http://nkfih.gov.hu