A 150 éves Földtani Intézet feladatai
Térképezés
1869. június 18-án írta alá Ferenc József hazánk első tudományos kutatóintézetének az alapító okiratát. A Földtani Intézet egyik fő célja: „A magyar korona országainak részletes földtani felvétele… és a magyar államterület általános és részletes földtani térképeinek készítése és kiadása.” A hangsúlyok azonban időről időre áthelyeződnek: hol az alapkutatás jellegű földtani térképezés kerül előtérbe, hol a gyakorlati célú, amikor például nyersanyagkutatási, vagy környezetvédelmi feladatokat kell megoldani. Hazánk területének rendszeres, korszerű földtani térképezése és a térképek közreadása azonban még ma is kizárólag az MBFSZ-ben történik.
Kutatás
A földtani térképezésen kívüli másik fő feladat e felvételek eredményeinek „a tudomány, a földmívelés és az ipar igényeinek megfelelő módon való megismertetése”. Ez magában foglalja az alapkutatási feladatoktól kezdve az érc- és kőszénkutatáson át, az agrogeológiai, vízföldtani, valamint az összes egyéb gyakorlati irányú földtani vizsgálatot. Az I. világháború végéig ezek mindegyike a Földtani Intézet kizárólagos hatáskörébe tartozott, de még ma is fontos szerep hárul e feladatok megoldásában a jogutód MBFSZ-re.
Gyűjtemények
Már az intézet alapító okiratában célként szerepelt „A magyar államterület földtani alkotásában résztvevő képződményeket és az azoknak őslénytani jellegét előtüntető közet és őslénytani gyüjtemények felállítása.” A gyűjtemény a kezdetek óta folyamatosan gyarapodik a térképező geológusok által begyűjtött kőzetmintákkal és fosszíliákkal, valamint a megvásárolt összehasonlító gyűjteményekkel. A hazánk kőzeteit, ősmaradványait és földtani érdekességeit bemutató kiállítások mindenkinek bepillantást nyújtanak hazánk legnagyobb földtani gyűjteményébe. Szakkönyvtárunk Magyarország legnagyobb földtani könyvtára, térképtárunkban elérhető a hazánkról megjelent összes földtani és geofizikai térkép.
Laboratórium
Az 1869-es alapító okiratban kijelölt feladatként szerepel „Talaj, ásvány és közet vegyelemzése, mezőgazdászati, bányászati és ipari tekintetben.” A laboratóriumok létrejötte és fejlődése párhuzamosan zajlott az intézet feladatainak változásaival: az agrogeológiai kutatások fellendülése például maga után vonta az agrogeológiai–talajkémiai laboratórium felállítását, a nyersanyagkutatási programok pedig az ásvány–kőzettani laboratórium megszületését. Napjainkban a jóval nagyobb érzékenységet igénylő, környezetföldtanhoz kapcsolódó anyagvizsgálatok jellemzőek laboratóriumainkban.
Ismeretterjesztés
Már az intézet 1869-es alapító okiratában szerepel „A földtani szakképzettségnek föld és őslénytani előadások által való terjesztése.” Ennek megfelelően az intézet nagyon sok előadásnak, vitaülésnek és konferenciának adott otthont, a kezdetek óta fogad nyári gyakorlatra egyetemi hallgatókat. Napjainkban egyre gyakoribbak a nagyközönségnek, elsősorban a fiataloknak szóló előadássorozatok, egész napos rendezvények. A még szorosabb kapcsolat kiépítését az ismeretterjesztő kiadványaink biztosítják.
