Történeti áttekintés
A Központi Földtani Hivatal 1972-ben tűzte ki célul Magyarország földtani-műszaki katasztere elkészítésének programját, ami a felszínmozgásos területek felvételét jelentette. Különböző intézményeket vontak be a kataszterezési munkába (ALUTERV /Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet/, MTA Földrajztudományi Intézet, FTV /Földmérő és Talajvizsgáló Vállalt/, UVATERV /Út- és Vasúttervező Intézet/, Borsodi Szénbányák Vállalt, Országos Érc- és Ásványbányák Vállalt, Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalt, Nehézipari Műszaki Egyetem Földtan-Teleptan Tanszék Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet stb.).
A felvételezést egységesített adatalap kitöltésével kellett elvégezni, ami tartalmazta a felszínmozgásos terület tájegységét és közigazgatási területét, a mozgás idejét, típusát, kiterjedését, az okozott kárt, a földtani és vízföldtani viszonyokat, felszínhajlást, a növényzettel való borítottságot, beépítettséget, az eddigi vizsgálatok terjedelmét és eredményét, a mozgásban résztvevő anyagok talajmechanikai jellemzőit. Az adatlapon a felvételt készítők megpróbáltak választ adni a mozgás okára és védekezési javaslatot is tettek. Országosan mintegy 1 000 db mozgáshelyet rögzítettek.
1976-ban a KFH megbízta a Magyar Állami Földtani Intézetet, hogy a felmérés során összegyűjtött adatokat rendszerezze. A MÁFI Területi Földtani Szolgálatainak bevonásával végezte el az összegzést. A Szolgálatok az 1980-as évek közepéig megyei felbontásban elvégezték a kataszteri lapok rendszerezését, esetenkénti ellenőrzését és térképi megjelenítését. Ez utóbbihoz az FTV által kidolgozott jelkulcsrendszert alkalmazták. Ezzel fejeződött be a program első lépcsője.
A résztvevő intézmények és a KFH részéről is egyértelmű volt, hogy a kataszterezéssel nem fejeződhet be a munka. Az ismert felszínmozgásokat ellenőrizni kell és az újabb helyszínek felvételezését el kell végezni. Ennek keretében az 1980-as évek elejétől folyamatosan készültek az újabb és részletesebb vizsgálatok, amit az FTV koordinált. Az előző, lajstromozó munkától eltérően ebben már részletesebb szöveges értékelést végeztek, ami kitért a helyszíni viszonyokra, rövid történeti áttekintésre, a terület földtani és vízföldtani adottságaira, a mozgás jellemzésére, a foganatosított ellenintézkedésekre, a javasolt további védelmi intézkedésekre, illetve veszélyességi kategóriákba való besorolásra. Igen nagy előnye volt ennek a fázisnak, hogy már sokkal pontosabban megtörtént a területek lehatárolása, mivel az eddigi 25 000-es térképi melléklet helyett részletesebb, 4 000 és 2 000-eseket használtak.
A harmadik fázisban már kimondottan a talajmechanikai fúrásokból származó minták anyagvizsgálatára irányult a figyelem, meghatározott elv szerint kiválasztott típusterületeken, illetve a mozgások időbeli lefolyásának megfigyelésére inklinométerek elhelyezésével. Az utóbbiakat akár több éven (4-5 év) keresztül is folytatták. A mérésekkel általában egyetemeket (BME, Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem stb.) bízott meg a KFH.
Természetesen az olyan aktív felszínmozgásokat, amelyek közvetlen kárt okoztak, illetve a tervezett építményeket veszélyeztették, a programtól függetlenül is vizsgálták. Ezek adatai is begyűjtésre kerültek és gyarapították az adatbázist.
Az 1990-es évek elején felismerve azt a hiányosságot, hogy az első három kutatási fázis összefoglaló értékelése, konklúziók levonása nem történt meg, a KFH ezen célok érdekében újraindította a korábban leállított programot. Ennek keretében készültek el az ún. piros-sárga-zöld térképek. A jelzőlámpa elv szerinti színek a terület felszínmozgás veszélyességét, ill. veszélytelenségét jelzik. Külön színnel kerültek feltüntetésre a kataszterezett felszínmozgások.
A mélyművelésű bányászattal érintett területek felett kialakulhatnak süllyedések, amelyek a felszínmozgások egy speciális esetei, ezért ezeken a térképeken az alábányászott területek is feltüntetésre kerültek.
Módszertani kutatás és fejlesztés keretében elkészült az Országos Felszínmozgásos Kataszter digitális változata. Az ehhez kialakított térinformatikai adatbázis befogadta a korábbi nyilvántartási rendszer adatait és alkalmas a reambuláció eredményeinek, valamint egyéb felszínmozgásokat leíró adatrendszerek és a felszínmozgással érintett területek térképi megjelenítésére. Az adatrendszer jelenleg több mint 2000 bejegyzést tartalmaz, amelyből 1205 db az eredeti ’70-’80 évekbeli felvételezés eredményeinek adatai, a többi megyei reambulált események adatai, valamint újabb adatforrások (Országos Pince- és Partfal Veszélyelhárítási Szakértői Bizottság jegyzőkönyvei, Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Partfalak Supervisori Ellenőrzése jegyzőkönyvei, MGSZ szakvélemények), továbbá műhold és légifotó elemzések során kijelölt felszínmozgásokat lehatároló poligonok. A reambuláció és az újabb adatforrások feldolgozása folyamatosan zajlik, az adatbázis folyamatosan frissül az új adatokkal.
Az adatbázis megfelel a 2007-ben, elfogadott európai téradatinfrasruktúra követelményeknek (INSPIRE direktíva).
Megjelenítés
A káresemények térképen történő megjelentetése a következőképp lehetséges:
- A Káresemények térképen linken keresztül az Openlayers preview linkre kattintva egy egyszerű áttekintő térképen nézhetjük meg és hívhatunk le adatokat az eseményekről, a KMZ letöltés linkre kattintva pedig az egész katasztert tölthetjük le és jeleníthetjük meg a Google Earth -ben. (a 'Google Earth' (ingyenes!!) program letöltése innen >> http://www.google.com/earth/download/ge/agree.html )
- Illetve: WMS/WFS szolgáltatás térinformatikai szoftver (ArcGIS, QGIS) segítségével: http://geonetwork.mfgi.hu:8080/geoserver/mbfh/wfs
