MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA 2018. január 1.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a többszörösen módosított 1993. évi XLVIII. bányászatról szóló törvény 25. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően vezeti az ország ásványinyersanyag- nyilvántartását. 
E törvény szerint az ország ásványi nyersanyagai természetes állapotukban az állam tulajdonában vannak. E kincsek hazánk természeti erőforrásainak és nemzeti vagyonának részét képezik, nyilvántartásukat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és jogelődei végzik 1953 óta.

A hazai ásványinyersanyag-vagyon mérlegszerű nyilvántartása a bányavállalkozók kötelező adatszolgáltatásain és az érintett Megyei Kormányhivatalok (a Bányafelügyeleti Főosztály és a négy Hatósági Főosztály Bányászati Osztályai) határozatain alapulnak. A nyilvántartás alapadatai:
•    az ásványvagyon mennyisége és minősége; 
•    az ásványvagyonban bekövetkezett évenkénti változás (termelés, kutatás, átminősítés stb.) az éves jelentések szerint;
•    a bányabezáráskor, illetve mezőfelhagyáskor visszahagyott ásványvagyon.

Az említett, rendelkezésre álló adatok alapján a hazai ásványvagyont nyersanyagonként és ezen belül előfordulásonként tartjuk nyilván. 
Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás több mint 4091 nyilvántartott bányaterületet foglal magába. Hazánk 2018. január 1-i ásványvagyonát és termelését az 1. és a 2. táblázatban adjuk közre.

1. táblázat.
2. táblázat.

* 1000 m3 gáz = 1 tonna
** A hígulás nagyobb,  mint a veszteség (Földtani vagyon + Hígulás – Veszteség – Pillér = Kitermelhető vagyon)
/a bányászat során kitermelendő szén+köztes meddő mennyisége meghaladhatja a nyilvántartott földtani vagyont/

 

Szenek

Magyarország kőszénvagyona fajtánként

3. táblázat.

Hazánk összes széntermelése (feketeszén, barnaszén, lignit) az utóbbi években 8-9 millió tonna között mozog. Feketekőszén termelésünk jelentéktelen mennyiségű, míg a barnakőszéné az utóbbi évek folyamatosan csökkenését követően 2017-ben kismértékben növekedett. A lignittermelésben 2017-ben jelentősebb csökkenés volt tapasztalható. A 2016. és 2017. évi széntermelés adatait a 4. táblázatban, az elmúlt néhány év termelését grafikusan a 1. ábrán láthatjuk.

4. táblázat. Magyarország 2016. és 2017. évi széntermelése.

 

1. ábra.

 

Szénhidrogén és CO2

A 324 nyilvántartott kőolaj és földgáz bányaterület esetében a 2016. év során bekövetkezett ásványvagyon-változásokat 22 bányavállalkozó tevékenysége eredményezte. A nem konvencionális kőolaj és szénhidrogén földgáz vagyonadatok gyakorlatilag nem változtak. A konvencionális kőolaj esetében a földtani vagyon 0,04 %-os növekedése és a kitermelhető vagyon 0,05 %-os növekedése (a 2016-os évhez képest) a kutatás, a korrekció és a kihozatal együttes eredménye volt. A konvencionális földgáz esetében a földtani vagyon 2,4 %-kal csökkent, mert a negatív korrekció meghaladta a kihozatal és a kutatás együttes mennyiségét. A kitermelhető vagyon 3,7 %-kal csökkent a 2016 évihez képest. A szén-dioxid-földgáz földtani és kitermelhető vagyona alig változott, gyakorlatilag ugyanannyi volt a termelés mint tavaly. Magyarország szénhidrogén és CO2 vagyonát az 5. táblázat mutatja be.

5. táblázat. Magyarország szénhidrogén és CO2 vagyona.


 

2. ábra. Magyarország kőolaj, földgáz és CO2 kitermelése 2002-2017.

 

3. ábra. Magyarország szénhidrogén és CO2 vagyonának változása 2009-től.

 

Ércek


Hazánk ércbányászata az utóbbi években jelentősen visszaesett. Bauxitbányászat jelenleg mindössze egyetlen bányában (Bakonyoszlopon) folyik, a mangánérc termelése 2016 közepén (Úrkúton) befejeződött. Magyarország 2018. január 1-i ércvagyonát az 6. és 7. táblázatban, az elmúlt évek bauxittermelését pedig a 4. ábrán láthatjuk.

6. táblázat. Magyarország vas-, urán- és színesfém-ércvagyona 2018. I. 1.
7. táblázat. Magyarország bauxit és mangán-ércvagyona,valamint termelése 2016-ban és 2017-ben.
4. ábra. Bauxit termelés Magyarországon 2002-től.

 

Nemfémes ásványi nyersanyagok


Nemfémes ásványi nyersanyagokon az energiahordozók és ércek közé nem tartozó – legkülönfélébb földtörténeti korú és képződésű, a nemzetgazdaság igen széles területein hasznosítható – több mint 60 féle szilárd halmazállapotú, ásványinyersanyag-fajtát értünk. 
Az ismert nemfémes földtani ásványvagyon mennyisége 10 962 Mm3, amelyből az összes kitermelhető vagyon 6 442 Mm3. Ez a készletmennyiség összesen 3 233 db lelőhely között oszlik meg. 
A nemfémes ásványi nyersanyagokat felhasználásuk alapján 7 nyersanyag-főcsoportba soroljuk.
1.    Ásványbányászati nyersanyagok: felhasználói a vegyipar, kohászat, kerámiaipar, mezőgazdaság, építőanyag-ipar (nemesvakolatok, szigetelőanyagok). Ide tartozik az alginit, a tűz- és saválló agyag, az ipari és üveghomok, különböző minőségi mészkövek és dolomitok, kaolin stb.
2.    Tőzeg-lápföld-lápimész 
3.    Cement- és mészipari nyersanyagok: a cement- és mészipar alapanyagai (mészkő, márga) tartoznak ide.
4.    Építő- és díszítőkőipari nyersanyagok: felhasználói az építőanyag-ipar, közlekedés, vízépítés, szobrászat.
5.    Építőipari homok
6.    Építőipari kavics: betonalkotó, útépítési alapanyag.
7.    Kerámiaipari nyersanyagok: felhasználói a tégla-, cserép-, és porcelángyárak, keramikus kisipar.

Nyersanyag-főcsoportonkénti bontásban Magyarország nemfémes termelése és nyersanyagvagyona a 8. táblázatban, a 2002-2017 közötti termelés pedig grafikusan az 5. ábrán látható.

8. táblázat.  Magyarország nemfémes ásványi nyersanyagvagyona, termelése.

A 2017. évi nemfémes ásványvagyon-termelés 8,54 Mm3-rel nagyobb, mint az elmúlt évi érték.

5. ábra. Nemfémes ásványi nyersanyagok termelése 2002-től Magyarországon.
6. ábra. Nemfémes ásványi nyersanyagok földtani vagyona Magyarországon.

 

Geotermikus energia

A geotermikus energia az a hőmennyiség-többlet, amit a földtani képződmények a felszíni átlaghőmérséklethez viszonyított magasabb hőmérsékletük eredményeként tárolnak. Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 oC/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. A felszínen kb. 11 oC az éves középhőmérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 oC, 2 km mélységben 110 oC a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. Ennek oka az, hogy a Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál (24-26 km vastag, mintegy 10-15 km-rel vékonyabb más területekhez képest), és így a forró földköpeny a felszínhez közelebb van. A mért hőáram-értékek is másfélszeresei (38 mérés átlaga 90,4 mW/m2) az európai átlagnak (60 mW/m2). A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál.

Az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet szerint:”Geotermikus energia: A földkéreg belső hőenergiája, amely energetikai céllal hasznosítható. A geotermikus energia a legalább +30 °C hőmérsékletű folyékony vagy gázhalmazállapotú anyagok közvetítésével (geotermikus energiahordozók), ezek közvetlen földkéregből való kitermelésével vagy recirkuláltatásával nyert energia.”
Az MBFSZ Bányászati és Járadékbevételi Osztályára bejelentett kitermelt mennyiség és kinyert energia országos szinten a következő: 
Kitermelt energiahordozó térfogata: 33 431 344 m3
Kinyert energia mennyiség: 3 618 878 GJ
Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás tárgykörében 2014. évben létrejött és azóta is folytatódik a geotermikusenergia-vagyon [Bt. 25. § (5)], a geotermikus védőidomok [Bt. 22/B. § (5)], a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények [Bt. 22/B. § (5)] és a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének [Bt. 22/B. § (5)] nyilvántartása. 2017. évben is kiegészült a létesítmények nyilvántartása a fúrásos adatbázis egyes adataival (létesítményazonosító és EOV-koordináták). A nyilvántartások feltöltése –– a geotermikus energiát hasznosító engedélyesek által megküldött adatlapok alapján a 2010-2017. évekre vonatkozóan megtörtént.
Ezek alapján a kitermelt, egyéb célú (nem bányajáradékos) energia mennyisége (2010-2017): 60 958 507 GJ 
A hasznosított, egyéb célú energia mennyisége (2010-2017): 20 958 507 GJ
 

Meddő/hulladék

Az Európai Unió kötelezése alapján a 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 14. § (3) bekezdése adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a bányászati hulladékokban bekövetkezett változásokra. Ezért 2009-ben megkezdtük és azóta is folytatjuk a bányászati hulladékokban bekövetkezett változások mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartását. 
A bányavállalkozók – az éves adatszolgáltatás keretében – megküldik az adott évben keletkezett meddő, ill. hulladék adatait, különböző csoportosításban rendezve.

2017. évi országos összesített adatok (2018. I. 1.-i állapot)


Deponálóban vagy zagytározóban deponált anyag mennyisége (Em3)

9. táblázat.

Letermelt humuszos feltalaj (Em3)

10. táblázat.

 

11. táblázat.

 

MEDDŐ/HULLADÉK összesen (Em3)

12. táblázat.

Keletkezett fúróiszap és furadékok teljes mennyisége összesen (Em3)

13. táblázat.
*ebből 736,8 m3 2008. évben keletkezett

Tárgyévben keletkezett fúróiszap és furadékok teljes mennyisége összesen (Em3).

14. táblázat.