Ásványvagyon-nyilvántartás

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (mint az állami földtani feladatokat ellátó szerv)  a többszörösen módosított, bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.  törvény 25. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően vezeti az ország ásványi nyersanyag nyilvántartását. A hazai ásványi nyersanyagvagyon nyilvántartása a bányavállalkozók kötelező adatszolgáltatásain és az érintett Megyei Kormányhivatalok határozatain alapulnak.

A nyilvántartott nyersanyagtípusok a következők:  

  • szénhidrogének (kőolaj, földgáz, széndioxid-gáz)
  • szenek (feketeszén, barnaszén, lignit)
  • ércek (mangánérc, vasérc, ólom-cinkérc, rézérc, nemesfémércek, uránérc)
  • bauxit
  • nemfémes nyersanyagok
  • geotermikus energia

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA

2017. január 1.

 

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a többszörösen módosított 1993. évi XLVIII. bányászatról szóló törvény 25. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően vezeti az ország ásványinyersanyag- nyilvántartását. 
E törvény szerint az ország ásványi nyersanyagai természetes állapotukban az állam tulajdonában vannak. E kincsek hazánk természeti erőforrásainak és nemzeti vagyonának részét képezik, nyilvántartásukat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és jogelődei végzik 1953 óta.

A hazai ásványinyersanyag-vagyon mérlegszerű nyilvántartása a bányavállalkozók kötelező adatszolgáltatásain és az érintett Megyei Kormányhivatalok (a Bányafelügyeleti Főosztály és a négy Hatósági Főosztály Bányászati Osztályai) határozatain alapulnak. A nyilvántartás alapadatai:

•    az ásványvagyon mennyisége és minősége; 
•    az ásványvagyonban bekövetkezett évenkénti változás (termelés, kutatás, átminősítés stb.) az éves jelentések szerint;
•    a bányabezáráskor, illetve mezőfelhagyáskor visszahagyott ásványvagyon.


Az említett, rendelkezésre álló adatok alapján a hazai ásványvagyont nyersanyagonként és ezen belül előfordulásonként tartjuk nyilván. 
Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás több mint 4000 nyilvántartott bányaterületet foglal magába. Hazánk 2017. január 1-i ásványvagyonát és a 2016. évi termelést az alábbi táblázatban adjuk közre.

 

 

Nyersanyag Termelés 2016-ban Földtani vagyon 2017. I. 1. Kitermelhető vagyon 2017. I. 1.
  Mm3 kt Mm3 kt Mm3 kt
Kőolaj            
    Konvencionális kőolaj  0,86    274,91   23,09  
    Nem konvencionális kőolaj  0,00    537,11    58,52  
Földgáz            
    Konvencionális földgáz 1 980,46   190 962,68   79 113,95  
    Nem konvencionális földgáz 5,91   3 923 326,27   1 565 337,61  
Szén-dioxid gáz 109,93   44 787,12   28 910,42  
Feketekőszén   0,75   1 625 044   1 915 391**
Barnakőszén   68,06   3 195 939   2 241 172
Lignit   9 164,0   5 695 103   4 248 745
Uránérc   0   26 769   26 769
Vasérc   0   43 151   43 664
Bauxit   16,7   123 847   79 707
Ólom-cinkérc   0   90 775   100 817
Rézérc   0   781 170   726 459
Nemesfémércek   0   36 588   36 507
Mangánérc   19,0   78 868   51 982

 

 

Nemfémes nyersanyagok Termelés 2016-ban Földtani vagyon 2017. I. 1. Kitermelhető vagyon 2017. I. 1.
  Mm3 Mm3 Mm3
Ásványbányászati nyersanyagok 1,13 1 711,43 544,99
Cement- és mészipari  nyersanyagok 1,18 1 136,80 568,84
Építő- és díszítőkő ipari  nyersanyagok 5,00 1 921,09 1 291,40
Homok 3,32 807,38 578,12
Kavics 12,3 3 670,70 2 343,77
Kerámiaipari nyersanyagok 1,11 988,40 640,59
Tőzeg, lápföld, lápimész 0,22 538,55 305,23
Egyéb 0,18 52,88 41,99
Nemfémes nyersanyagok  összesen 24,44 10 827,23 6 314,93

* 1000 m3 gáz = 1 tonna
 
** A hígulás nagyobb,  mint a veszteség (Földtani vagyon + Hígulás – Veszteség – Pillér = Kitermelhető vagyon)
/a bányászat során kitermelendő szén+köztes meddő mennyisége meghaladhatja a nyilvántartott földtani vagyont/

 

1. sz. táblázat. Magyarország ismert ásványi nyersanyagvagyonának adatai (a beérkező adatok alapján)

 

Szenek

 

Magyarország kőszénvagyonát fajtánként a 2. sz. táblázatban mutatjuk be.

 

Szenek Földtani vagyon 2016. január 1. (millió tonna) Földtani vagyon 2017. január 1. (millió tonna)
Feketekőszén 1 625,0 1 625,0
Barnakőszén 3 194,5 3 195,9
Lignit 5 705,1 5 695,1
Magyarország összesen  10 524,6 10 516,0

2. sz.
2. sz. 22.

2. sz. táblázat: Magyarország kőszénvagyona

 

 

Hazánk összes széntermelése (feketeszén, barnaszén, lignit) az utóbbi években kismértékben csökkent. A feketekőszén-termelésünk jelentéktelen mennyiségű, míg a barnakőszéné folyamatosan csökkent az utóbbi években. A lignittermelés kissé növekedett. A 2015. és 2016. évi széntermelés adatait a 3. sz. táblázatban, az elmúlt néhány év termelését grafikusan a 1. sz. ábrán láthatjuk. 

 

 

 

Szenek 2015. évi termelés 2016. évi termelés
  1000 t 1000 t
Feketekőszén 5,69 0,75
Barnakőszén 162,49 68,06
Lignit 9 095,0 9 164,0
Magyarország összesen  9 263,2 9 232,8

 

3. sz. táblázat. Magyarország 2015. és 2016. évi széntermelése

 

 

 

1 ábra Magyarország széntermelése az utóbbi években

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. sz. ábra. Magyarország széntermelése az utóbbi években

 

 

Szénhidrogén és CO2

 

A 311 nyilvántartott kőolaj és földgáz bányaterület esetében a 2016. év során bekövetkezett ásványvagyon-változásokat 21 bányavállalkozó tevékenysége eredményezte.

A nem konvencionális kőolaj és szénhidrogén földgáz vagyonadatok gyakorlatilag nem változtak.

A konvencionális kőolaj esetében a földtani vagyon 1 %-os növekedése (2015-höz képest) a kutatás eredménye, ami a kihozatal és a 15-ször akkora negatív vagyonkorrekció együttes hatását is túlkompenzálta. A kitermelhető vagyon 9 %-os csökkenésében a negatív vagyonkorrekció játszotta a legnagyobb szerepet, ami túlkompenzálta a kutatásnak és termeléselemzésnek a kihozatalnál abszolút módon ötször nagyobb együttes hatását.

A konvencionális földgáz esetében a földtani vagyon 1 %-os csökkenése a kihozatal csökkenésének következménye, mert a kutatás és a termeléselemzés ennél nagyságrenddel kisebb együttes hatását a negatív vagyonkorrekció kompenzálta. A kitermelhető vagyon 2 %-os csökkenését szintén a kihozatal csökkenése okozta, a negatív vagyonkorrekció csak a termeléselemzés hatását kompenzálta, viszont (a kihozatalnál abszolút értékben 11-szer kisebb) kutatásét már nem.

A szén-dioxid-földgáz földtani és kitermelhető vagyona is csökkent, amit teljes egészében a kitermelés csökkenése okozott. A csökkenés a kitermelhető vagyon bázisára vetítve 0,4 % volt.

Magyarország szénhidrogén és CO2 vagyonát az 4. sz. táblázat mutatja be.

 

Megnevezés Földtani vagyon 2017. január 1-én
Kőolaj (Mm3 812,0
Földgáz (Gm3 4 114,3
CO2 gáz (Gm3) 44,8

4. sz. táblázat. Magyarország szénhidrogén és CO2 vagyona

 


Az utóbbi néhány év termelését és földtani vagyonát grafikusan mutatjuk be a 3. sz. ábrán.

 

2 ábra Kőolaj, földgáz és CO2 termelés Magyarországon az utóbbi években

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. sz. ábra Kőolaj, földgáz, szén-dioxid termelés Magyarországon 2002-2016-ig

 

 

3 ábra Magyarország kőolaj, földgáz és CO2 vagyona

 

 

 

 

 

 

 

 

3. ábra. Magyarország  kőolaj, földgáz és  szén-dioxid vagyona

 

 

Ércek

Hazánk ércbányászata az utóbbi években jelentősen visszaesett. Bauxitbányászat jelenleg mindössze egyetlen bányában (Bakonyoszlop) folyik, a mangánérc termelése 2016 közepén (Úrkút) befejeződött. Magyarország 2017. január 1-i ércvagyonát az 5. és 6. sz. táblázatban, az elmúlt évek bauxittermelését pedig az 5. sz. ábrán láthatjuk.

 

  Földtani vagyon (Mt)
Vasérc 43,15
Ólom-cinkérc 90,8
Rézérc 781,2
Nemesfémércek 36,6
Uránérc 26,8

5. sz. táblázat Magyarország vas-, urán- és színesfém-ércvagyona 2017. I. 1.

 

  Földtani Kitermelhető Földtani Kitermelhető Termelés Termelés
ásványvagyon (Mt) ásványvagyon (Mt) (Mt)  (Mt) 
2016. I. 1. 2017. I. 1. 2015 2016
Bauxit 123,9 79,7 123,8 79,7 0,008 0,017
Mangánérc 78,9 52,0 78,9 52,0 0,057 0,019

6. sz. táblázat Magyarország bauxit és mangán-ércvagyona,valamint termelése 2015-ben és 2016-ban

 

 

4 ábra Bauxit termelés Magyarországon az utóbbi években

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. sz. ábra. Bauxit termelés Magyarországon az utóbbi években


 

Nemfémes ásványi nyersanyagok

 

Nemfémes ásványi nyersanyagokon az energiahordozók és ércek közé nem tartozó – legkülönfélébb földtörténeti korú és képződésű, a nemzetgazdaság igen széles területein hasznosítható – több mint 60 féle szilárd halmazállapotú, ásványinyersanyag-fajtát értünk. 

Az ismert nemfémes földtani ásványvagyon mennyisége 10 827 Mm3, amelyből az összes kitermelhető vagyon 6 314,9 Mm3. Ez a készletmennyiség összesen 3 166 db lelőhely között oszlik meg. 


A nemfémes ásványi nyersanyagokat felhasználásuk alapján 7 nyersanyag-főcsoportba soroljuk.


1.    Ásványbányászati nyersanyagok: felhasználói a vegyipar, kohászat, kerámiaipar, mezőgazdaság, építőanyag-ipar (nemesvakolatok, szigetelőanyagok). Ide tartozik az alginit, a tűz- és saválló agyag, az ipari és üveghomok, különböző minőségi mészkövek és dolomitok, kaolin stb.
2.    Tőzeg-lápföld-lápimész 
3.    Cement- és mészipari nyersanyagok: a cement- és mészipar alapanyagai (mészkő, márga) tartoznak ide.
4.    Építő- és díszítőkőipari nyersanyagok: felhasználói az építőanyag-ipar, közlekedés, vízépítés, szobrászat.
5.    Építőipari homok
6.    Építőipari kavics: betonalkotó, útépítési alapanyag.
7.    Kerámiaipari nyersanyagok: felhasználói a tégla-, cserép-, és porcelángyárak, keramikus kisipar.


Nyersanyag-főcsoportonkénti bontásban Magyarország nemfémes termelése és nyersanyagvagyona a 7. sz. táblázatban, a 2002-2016 közötti termelés pedig grafikusan az 5. sz. ábrán látható.

 

Nyersanyag-főcsoport Földtani vagyon /millió m3/ Kitermelhető vagyon /millió m3/ Termelés 2015 Termelés 2016
2016. I. 1 2017. I. 1 2016. I. 1 2017. I. 1 1000 m3 1000 m3
Ásványbányászati nyersanyagok 1 718,00 1 711,43 551,814 544,99 1 092,95 1 130,23
Tőzeg-lápföld-lápi mész 1 714,94 538,55 305,69 305,23 286,3 217,33
Cement- és mészipari nyersanyagok 539,02 1 136,80 570,02 568,84 1 027,1 1 181,66
Építő- és díszítőkőipari nyersanyagok 1 137,98 1 921,09 1 288,39 1 291,40 5 293,3 4 996,67
Építőipari homok 1 912,47 807,38 556,61 578,12 3 398,54 3 325,43
Építőipari kavics 764,19 3 670,7 2 351,43 2 343,77 14 230,20 12 297,70
Kerámiaipari nyersanyagok 3 692,17 988,4 642,48 640,59 1 286,05 1 105,46
Egyéb 990,51 52,88 31,63 41,99 589,20 179,67
Nemfémes nyersanyagok összesen 12 469,28 10 827,23 6 298,06 6 314,93 27 203,64 24 434,15

7. sz. táblázat.  Magyarország nemfémes ásványi nyersanyagvagyona, termelése

 

 

A 2016. évi nemfémes ásványvagyon-termelés 2,77 Mm3-rel kisebb, mint az elmúlt évi érték.

5 ábra Nem-fémes ásványi nyersanyagok termelése Magyarországon az utóbbi években

 

5. sz. ábra. Nemfémes ásványi nyersanyagok (kumulált) termelése az utóbbi néhány évben Magyarországon


 

6 ábra Nem-fémes ásványi nyersanyagok földtani vagyona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. sz. ábra. Nemfémes ásványi nyersanyagok földtani vagyona Magyarországon

 

 

Geotermikus energia

 

A geotermikus energia az a hőmennyiség-többlet, amit a földtani képződmények a felszíni átlaghőmérséklethez viszonyított magasabb hőmérsékletük eredményeként tárolnak. Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 oC/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. A felszínen kb. 11 oC az éves középhőmérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 oC, 2 km mélységben 110 oC a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. Ennek oka az, hogy a Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál (24-26 km vastag, mintegy 10-15 km-rel vékonyabb más területekhez képest), és így a forró földköpeny a felszínhez közelebb van. A mért hőáram-értékek is másfélszeresei (38 mérés átlaga 90,4 mW/m2) az európai átlagnak (60 mW/m2). A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál.


Az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet szerint:”Geotermikus energia: A földkéreg belső hőenergiája, amely energetikai céllal hasznosítható. A geotermikus energia a legalább +30 °C hőmérsékletű folyékony vagy gázhalmazállapotú anyagok közvetítésével (geotermikus energiahordozók), ezek közvetlen földkéregből való kitermelésével vagy recirkuláltatásával nyert energia.”
Az MBFSZ Bányászati és Járadékbevételi Osztályára bejelentett kitermelt mennyiség és kinyert energia országos szinten a következő: 
Kitermelt energiahordozó térfogata: 30 080 144 m3
Kinyert energia mennyiség: 3 280 999 GJ

Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás tárgykörében 2014. évben létrejött és azóta is folytatódik a geotermikusenergia-vagyon [Bt. 25. § (5)], a geotermikus védőidomok [Bt. 22/B. § (5)], a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények [Bt. 22/B. § (5)] és a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének [Bt. 22/B. § (5)] nyilvántartása. 2016. évben is kiegészült a létesítmények nyilvántartása a fúrásos adatbázis egyes adataival (létesítményazonosító és EOV-koordináták). A nyilvántartások feltöltése –– a geotermikus energiát hasznosító engedélyesek által megküldött adatlapok alapján a 2010-2016. évekre vonatkozóan megtörtént.

Ezek alapján a kitermelt, egyéb célú (nem bányajáradékos) energia mennyisége (2010-2016): 34 052 743 GJ 

A hasznosított, egyéb célú energia mennyisége (2010-2016): 10 661 108 GJ

 

 

Meddő/hulladék

 

Az Európai Unió kötelezése alapján a 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 14. § (3) bekezdése adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a bányászati hulladékokban bekövetkezett változásokra. Ezért 2009-ben megkezdtük és azóta is folytatjuk a bányászati hulladékokban bekövetkezett változások mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartását. 
A bányavállalkozók – az éves adatszolgáltatás keretében – megküldik az adott évben keletkezett meddő, ill. hulladék adatait, különböző csoportosításban rendezve.

 

2016. évi országos összesített adatok (2017. I. 1.-i állapot)

 

Deponálóban vagy zagytározóban deponált anyag mennyisége (Em3)

 

2016. január 01-én 53 951,5
2016. december 31-én 54 310,7

 

Letermelt humuszos feltalaj (Em3)

 

Hatósági engedéllyel értékesített 11,3
Bányabeli tájrendezésre felhasznált 231,7
Deponált (korábbival együtt) 449,8
Tárgyévben összesen letermelt 612,8

 

Visszatömedékelésre ill. tájrendezésre felhasznált mennyiség (Em3) 1 422,9
Előző évi 422,9
Tárgyévi 1 018,9

 

 

MEDDŐ/HULLADÉK összesen (Em3)

 

  Inert Nem inert, nem veszélyes Veszélyes
Bányafelügyeleti engedéllyel értékesített 204,6 1,0  
Meddőhányón/zagytározón ártalmatlanított  372,5 157,9 0
Vörös iszap elhelyezés ideiglenes tározókon 0 157,9 0

 

Keletkezett fúróiszap és furadékok teljes mennyisége összesen (Em3)

 

2016. január 1-én 1 017,5
2016. december 31-én 1 034,5*

*ebből 736,8 m3 2008. évben keletkezett  

 

Tárgyévben keletkezett fúróiszap és furadékok teljes mennyisége összesen (Em3)

 

  Inert Nem inert, nem veszélyes Veszélyes Összes
Saját kezelésű iszaptárolóban elhelyezve - - - -
Külső hulladéktároló létesítményben elhelyezve (ártalmatlanítva) vagy újrahasznosítva 8,9 7,4 0,7 17,0
ÖSSZES 8,9 7,4 0,7 17,0