Ásványvagyon-nyilvántartás

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (mint az állami földtani feladatokat ellátó szerv)  a többszörösen módosított, bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.  törvény 25. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően vezeti az ország ásványi nyersanyag nyilvántartását. A hazai ásványi nyersanyagvagyon nyilvántartása a bányavállalkozók kötelező adatszolgáltatásain és az érintett Megyei Kormányhivatalok határozatain alapulnak.

A nyilvántartott nyersanyagtípusok a következők:  

  • szénhidrogének (kőolaj, földgáz, széndioxid-gáz)
  • szenek (feketeszén, barnaszén, lignit)
  • ércek (mangánérc, vasérc, ólom-cinkérc, rézérc, nemesfémércek, uránérc)
  • bauxit
  • nemfémes nyersanyagok
  • geotermikus energia

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA

2016. január 1.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a többszörösen módosított 1993. évi XLVIII. bányászatról szóló törvény 25. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően vezeti az ország ásványi nyersanyag nyilvántartását.

E törvény szerint az ország ásványi nyersanyagai természetes állapotukban az állam tulajdonában vannak. E kincsek hazánk természeti erőforrásainak és nemzeti vagyonának részét képezik, nyilvántartásukat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és jogelődei végzik 1953 óta.

A hazai ásványi nyersanyagvagyon mérlegszerű nyilvántartása a bányavállalkozók kötelező adatszolgáltatásain és az érintett Megyei Kormányhivatalok határozatain alapulnak.

A rendelkezésre álló adatok alapján a hazai ásványvagyont nyersanyagonként és ezen belül előfordulásonként tartjuk nyilván.

Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás több mint 3.950 nyilvántartott bányaterületet foglal magába.  Hazánk 2016. január 1-i ásványvagyon készletét és a 2015. évi termelést az alábbi táblázatban adjuk közre.

 

Nyersanyag Termelés 2015-ben Földtani vagyon 2016. I. 1. Kitermelhető vagyon 2016. I. 1.
  Mm3 kt Mm3 kt Mm3 kt
Kőolaj            
    Konvencionális kőolaj   633,08   230 651,34   21 283,13
    Nem konvencionális kőolaj   0,01   418 946,53   45 642,95
Földgáz            
    Konvencionális földgáz 1 861,58   192 930,86   80 915,16  
    Nem konvencionális földgáz 10,3   3 923 332,18   1 565 343,52  
Szén-dioxid gáz 106,55   44 897,05   29 020,35  
Feketekőszén   5,687   1 625 045   1 915 393**
Barnakőszén   162,49   3 194 494   2 239 998
Lignit   9095   5 705 133   4 258 331
Uránérc   0   26 769   26 769
Vasérc   0   43 151   43 664
Bauxit   8,3   123 884   79 724
Ólom-cinkérc   0   90 775   100 817
Rézérc   0   781 170   726 459
Nemesfémércek   0   36 588   36 507
Mangánérc   57   78 891   52 001

 

 

Nemfémes nyersanyagok Termelés 2015-ben Földtani vagyon 2016. I. 1. Kitermelhető vagyon 2016. I. 1.
  Mm3 Mm3 Mm3
Ásványbányászati nyersanyagok 1,09 1 714,94 551,14
Cement- és mészipari  nyersanyagok 1,03 1 137,98 570,02
Építő- és díszítőkő ipari  nyersanyagok 5,29 1 912,47 1 288,39
Homok 3,4 764,19 556,61
Kavics 14,23 3 692,17 2 351,43
Kerámiaipari nyersanyagok 1,29 990,51 642,48
Tőzeg, lápföld, lápimész 0,29 539,02 305,69
Egyéb 0,59 39,96 31,63
Nemfémes nyersanyagok  összesen 27,2 10 791,20 6 297,40

* 1000 m3 gáz = 1 tonna
 
** A hígulás nagyobb,  mint a veszteség (Földtani vagyon + Hígulás – veszteség – pillér = Kitermelhető vagyon)
/a bányászat során kitermelendő szén+köztes meddő mennyisége meghaladhatja a nyilvántartott földtani vagyont/

 

1. sz. táblázat. Magyarország ismert ásványi nyersanyagvagyonának adatai (a beérkező adatok alapján)

 

Szenek

 

Magyarország kőszénvagyonát fajtánként a 2. sz. táblázatban mutatjuk be.

 

Szenek Földtani vagyon 2015. január 1. (millió tonna) Földtani vagyon 2016. január 1. (millió tonna)
Feketekőszén 1 625,10 1 625,00
Barnakőszén 3 194,60 3 194,50
Lignit 5 715,10 5 705,10
Magyarország összesen  10 534,80 10 524,60

2. sz.
2. sz. 22.

2. sz. táblázat: Magyarország kőszénvagyona

 

 

Hazánk összes széntermelése (feketeszén, barnaszén, lignit) az utóbbi években jelentősen nem változott. A feketekőszén termelés növekedett, viszont a barnakőszéné 2015-ben jelentősen csökkent /mivel az utolsó számottevő mélyművelésű barnaszénbányát (Pusztavám, Márkushegy) 2014-ben bezárták/. A lignit termelése kissé növekedett. A 2014. és 2015. évi széntermelés adatait a 3. sz. táblázatban, az elmúlt néhány év termelését grafikusan a 1. sz. ábrán, a földtani vagyont pedig a 2. sz. ábrán láthatjuk.

 

 

Szenek 2014. évi termelés 2015. évi termelés
  1000 t/év 1000 t/év
Feketekőszén 0,01 5,687
Barnakőszén 635,7 162,49
Lignit 8918 9095
Magyarország összesen  9553,711 9263,177

 

3. sz. táblázat. Magyarország 2014. és 2015. évi széntermelése

 

 

 

 

1. sz. ábra. Magyarország széntermelése az utóbbi években

 

 

2. sz. ábra. Magyarország szénvagyona

 

 

Szénhidrogén és CO2

 

A 310 nyilvántartott kőolaj és földgáz bányaterület esetében a 2015. év során bekövetkezett ásványvagyon változásokat 18 bányavállalkozó tevékenysége eredményezte.

A nem konvencionális kőolaj és szénhidrogén földgáz vagyonadatok gyakorlatilag nem változtak.

A konvencionális kőolaj esetében a földtani vagyon 0,7 %-os csökkenése kisebb részben a kitermelés, nagyobb részben a korrekció miatt történt, a kitermelhető vagyon 0,9 %-kal csökkent – leginkább a kitermelés miatt.

A konvencionális szénhidrogén földgáz nyilvántartott vagyonadatai 4 %-kal (földtani), illetve 9,6 %-kal (kitermelhető) növekedtek, ennek oka jellemzően a korrekció volt.

A szén-dioxid földgáz földtani és kitermelhető vagyona is csökkent, amit teljes egészében a kitermelés okozott. A csökkenés a kitermelhető vagyon bázisára vetítve 0,4 % volt.

Magyarország szénhidrogén és CO2 vagyonát az 4. sz. táblázat mutatja be.

 

Megnevezés Földtani vagyon 2016. január 1-én
Kőolaj (Mt)  649,6
Földgáz (Gm3 4 116,30
CO2 gáz (Gm3) 44,9

4. sz. táblázat. Magyarország szénhidrogén és CO2 vagyona

 


Az utóbbi néhány év termelését és földtani vagyonát grafikusan mutatjuk be a 3. sz. ábrán.

 

3. sz. ábra Kőolaj, földgáz, szén-dioxid termelés Magyarországon 2002-2015-ig

 

 

4. ábra. Magyarország  kőolaj, földgáz és  szén-dioxid vagyona

 

 

Ércek

Hazánk ércbányászata az utóbbi években jelentősen visszaesett. A bauxitbányászat 2014-2015-ben mindössze egyetlen bányában (Bakonyoszlop), a mangánérc termelés szintén egyetlen bányában (Úrkút) zajlott. Magyarország 2016. január 1-i ércvagyonát az 5. és 6. sz. táblázatban, az elmúlt évek bauxit termelését pedig az 5. sz. ábrán láthatjuk.

 

  Földtani vagyon (Mt)
Vasérc 43,15
Ólom-cinkérc 90,8
Rézérc 781,17
Nemesfémércek 36,59
Uránérc 26,77

5. sz. táblázat Magyarország vas-, urán- és színesfém-ércvagyona 2016. I. 1.

 

  Földtani Kitermelhető Földtani Kitermelhető Termelés Termelés
ásványvagyon (Mt) ásványvagyon (Mt) (Mt)  (Mt) 
2015. I. 1. 2016. I. 1. 2014 2015
Bauxit 123,9 79,7 123,9 79,7 0,014 0,008
Mangánérc 79 52,1 78,9 52 0,051 0,057

6. sz. táblázat Magyarország bauxit és mangán-ércvagyona,valamint termelése 2014-ben és 2015-ben

 

 

5. sz. ábra. Bauxit termelés Magyarországon az utóbbi években


 

Nemfémes ásványi nyersanyagok

 

Nemfémes ásványi nyersanyagok alatt az energiahordozókon és érceken kívül előforduló – legkülönfélébb földtörténeti korú és képződésű, a nemzetgazdaság igen széles területein hasznosítható – több mint 60 féle szilárd halmazállapotú, ásványi nyersanyagfajtát értjük.

Az ismert nemfémes földtani ásványvagyon mennyisége 10.796 Mm3, amelyből az összes kitermelhető vagyon 6.302,1 Mm3. Ez a készletmennyiség összesen 3.118 db lelőhely között oszlik meg.
A nemfémes ásványi nyersanyagokat felhasználásuk alapján 7 nyersanyag-főcsoportba soroljuk.

  1. Ásványbányászati nyersanyagok: felhasználói a vegyipar, kohászat, kerámiaipar, mezőgazdaság, építőanyag-ipar (nemesvakolatok, szigetelő anyagok). Ide tartozik az alginit, tűz- és saválló agyag, ipari és üveghomok, különböző minőségi mészkövek és dolomitok, kaolin stb.
  2. Tőzeg-lápföld-lápimész
  3. Cement- és mészipari nyersanyagok: a cement- és mészipar alapanyagai (mészkő, márga) tartoznak ide.
  4. Építő- és díszítőkőipari nyersanyagok: felhasználói az építőanyag-ipar, közlekedés, vízépítés, szobrászat.
  5. Építőipari homok
  6. Építőipari kavics: betonalkotó, útépítési alapanyag.
  7. Kerámiaipari nyersanyagok: felhasználói a tégla-, cserép-, és porcelángyárak, keramikus kisipar.

 

Nyersanyag-főcsoportonkénti bontásban Magyarország nemfémes termelése és nyersanyagvagyona a 7. sz. táblázatban, az 2002-2015 közötti termelés pedig grafikusan a 6. sz. ábrán látható.

 

Nyersanyag-főcsoport Földtani vagyon /millió m3/ Kitermelhető vagyon /millió m3/ Termelés 2014 Termelés 2015
2015. I. 1 2016. I. 1 2015. I. 1 2016. I. 1 1000 m3 1000 m3
Ásványbányászati nyersanyagok 1 718,00 1 714,94 551,8 551,814 1 295,80 1 092,95
Tőzeg-lápföld-lápi mész 539,3 539,02 306 305,69 165,9 286,3
Cement- és mészipari nyersanyagok 1 139,00 1 137,98 571 570,02 1 122,90 1 027,10
Építő- és díszítőkőipari nyersanyagok 1 840,00 1 912,47 1 216,00 1 288,39 4 552,20 5 293,30
Építőipari homok 751,7 764,19 545,9 556,61 5 216,80 3 398,54
Építőipari kavics 3 689,10 3 692,17 2 364,50 2 351,43 16 951,80 14 230,20
Kerámiaipari nyersanyagok 994,6 990,51 648,1 642,48 1 043,30 1 286,05
Egyéb 35,6 39,96 29,9 31,63 151,4 589,2
Nemfémes nyersanyagok összesen 10 707,30 10 791,20 6 233,20 6 297,40 30 500,10 27 203,60

7. sz. táblázat.  Magyarország nemfémes ásványi nyersanyagvagyona, termelése

 

 

 

A 2015. évi nemfémes ásványvagyon termelés 3,3 Mm3-rel kisebb, mint az elmúlt évi érték.

6. sz. ábra. Nemfémes ásványi nyersanyagok (kumulált) termelése az utóbbi néhány évben Magyarországon


 

7. sz. ábra. Nemfémes ásványi nyersanyagok földtani vagyona Magyarországon

 

 

Geotermikus energia

 

A geotermikus energia az a hőmennyiség-többlet, amit a földtani képződmények a felszíni átlaghőmérséklethez viszonyított magasabb hőmérsékletük eredményeként tárolnak. Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 oC/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. A felszínen kb. 11 oC az éves középhőmérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 oC, 2 km mélységben 110 oC a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. Ennek oka az, hogy a Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál (24-26 km vastag, mintegy 10-15 km-rel vékonyabb más területekhez képest) és így a forró földköpeny a felszínhez közelebb van. A mért hőáram-értékek is másfélszeresei (38 mérés átlaga 90,4 mW/m2) az európai átlagnak (60 mW/m2). A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál.
Az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet szerint:”Geotermikus energia: A földkéreg belső hőenergiája, amely energetikai céllal hasznosítható. A geotermikus energia a legalább +30 °C hőmérsékletű folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok közvetítésével (geotermikus energiahordozók), ezek közvetlen földkéregből való kitermelésével vagy recirkuláltatásával nyert energia.”
Az MBFH Bányajáradék-bevételi Osztályára bejelentett kitermelt mennyiség és kinyert energia országos szinten a következő:

Kitermelt mennyiség: 24.486.265 m3
Kinyert energia: 2.491.642 GJ

Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás tárgykörében 2014. évben létrejött és azóta is folytatódik a geotermikus energiavagyon [Bt. 25. § (5)], a geotermikus védőidomok [Bt. 22/B. § (5)], a geotermikus energia-hasznosító létesítmények [Bt. 22/B. § (5)] és a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének [Bt. 22/B. § (5)] nyilvántartása. 2015  évben is kiegészült a létesítmények nyilvántartása a fúrásos adatbázis egyes adataival [létesítményazonosító (rokarec) és EOV koordináták (RX, RY)]. A nyilvántartások feltöltése – a geotermikus energiavagyon kivételével – a geotermikus energiát hasznosító engedélyesek által megküldött adatlapok alapján, a 2010-2015. évekre vonatkozóan megtörtént.

 

Ezek alapján a kitermelt, egyéb célú (nem bányajáradékos) energia (2010-2015): 34.052.743 GJ

A hasznosított, egyéb célú energia (2010-2015): 10.661.108 GJ

 

 

Bányászati hulladék

 

Az Európai Unió kötelezése alapján, a 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 14. § (3) bekezdése adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a bányászati hulladékokban bekövetkezett változásokra. Ezért 2009-ben megkezdtük és azóta is folytatjuk a bányászati hulladékokban bekövetkezett változások mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartását.
A MBFH kérésére a bányavállalkozók – az éves adatszolgáltatás keretében – megküldik az adott évben keletkezett meddő, ill. hulladék adatait, különböző csoportosításban rendezve.

 

2015. évi országos összesített adatok (2016. I. 1.-i állapot)

 

Deponálóban vagy zagytározóban deponált anyag mennyisége (Em3)

 

2015. január 01-én 53 739,95
2015. december 31-én 53 794,08

 

Humuszos feltalaj (Em3)

 

Hatósági engedéllyel értékesített 18,7
Bányabeli tájrendezésre felhasznált 564,2
Deponált (korábbival együtt) 1 648,70
Tárgyévben összesen letermelt 1 194,20

 

Visszatömedékelésre ill. tájrendezésre felhasznált mennyiség (Em3)

 

Visszatömedékelésre ill. tájrendezésre felhasznált mennyiség (Em3) 63 442,70
Előző évi 572,4
Tárgyévi 62 957,00

 

 

BÁNYÁSZATI HULLADÉK összesen (Em3)

 

  INERT Nem inert, nem veszélyes Veszélyes
Bányafelügyeleti engedéllyel értékesített 1 140,00 1,3  
Meddőhányón/zagytározón ártalmatlanított  755,2 194,5 0
Vörös iszap elhelyezés ideiglenes tározókon 0 186 0

 

Keletkezett fúróiszap és furadékok teljes mennyisége összesen (Em3)

 

2015. január 1-én 905,3
2015. december 31-én 1 017,5*

*ebből 736,8 m3 2008. évben keletkezett  

 

Tárgyévben keletkezett fúróiszap és furadékok teljes mennyisége összesen (Em3)

 

  INERT Nem inert, nem veszélyes Veszélyes Összes
Saját kezelésű iszaptárolóban elhelyezve - - - -
Külső hulladéktároló létesítményben elhelyezve (ártalmatlanítva) vagy újrahasznosítva 19 92,9 0,4 112,3
ÖSSZES 19 92,9 0,4 112,3